Tulln-i Nemzetközi Oldtimer Vásár 2013

Immáron 25. születésnapját ünnepelte a május 25–26-án rendezett Tulln-i Nemzetközi Oldtimer Vásár. Az esemény több mint 30 ezer embert vonzott a Bécstől alig 40 km-re fekvő kisvárosba. Kedvező fekvésének köszönhetően nekünk, magyaroknak és a cseh, valamint a szlovák veteránosoknak is könnyen megközelíthető célpont.

 

 

A vásár teljes alapterülete 85 000 m2, melyből 25 000 m2 fedett csarnok, a többi pedig szabadtéri, aszfaltos és gyepterület vegyesen ➊. A 9 csarnokból 2 teljes egészében az alkatrészárusoké volt, emellett a szabadtéri területeket foglalhatták el, hogy az enyészettől megmentett, esetleg felújított portékáikat kínálhassák a tökéletességhez hiányzó alkatrészeket gyűjtő veteránosoknak. A vásár látogatottságát tekintve Ausztria legnagyobb veterános vására, az eladásra kínált alkatrészek és járművek száma is bőséges, így nem csoda, hogy szombaton a 9 órás nyitás előtt felárért lehetett kapni „bennfentes” jegyet, mellyel a legeltökéltebbek már fél 6-tól, elsőként szemezhettek és vásárolhattak a „friss” kínálatból.


Az alkatrészfelhozatal sokszínű volt ➋, bár néhány modell elemei feltűnően nagy számban voltak elérhetőek: mindenképp első helyen kell említeni a sógorok saját márkáját, a Puch-ot. A népszerű 500-as modellhez teljesen felújított karosszériákat ➌ és fellelt alkatrészeket is lehetett kapni. A motorkerékpárok alkatrészellátása is megoldott, egyik standról sem hiányozhatott pár Puch sárvédő, tank, vagy legalább egy komplett motorkerékpár. A második legnépszerűbb márka címért a VW és a Mercedes-Benz versenyezhet. A VW-ek közül a léghűtésű modellekhez lökhárítók, króm kiegészítők, utángyártott alkatrészek és sok ritkaság is kapható volt, de ugyanez igaz az '50–60–70-es években gyártott Mercedes-Benz modellekre is. VW-standból talán több volt, viszont a csillagos márkához alkatrészt kínálók standjai zsúfolásig voltak tömve ereklyékkel ➍.

 




 

A piaci körképhez természetesen hozzátartozik, hogy az árusok is tisztában voltak azzal, hogy egy-egy ritkaság milyen értéket képvisel, így nehezen lehetett 1–1 jó vételt kifogni, és piaci ár alatt hozzájutni bármihez is. Ugyanez érvényes az eladásra kínált autókra, motorokra is. A fedetlen belső parkolóban ugyanis egy egész armada veterán jármű várta, hogy borsos áron gazdát cseréljen ➎. Itt is egyértelműen a nyugati márkák domináltak: Mercedes, VW, Austin, Jaguar, BMW, Alfa Romeo, a legtöbb a múlt század közepe tájától a ’80-as évekig, de ezek között meg-megbújt pár világháború előtti darab.

 





 

A vásár nélkülözhetetlen része a veteránklubok, múzeumok és restaurátorok kiállítása. Ezek a standok 5 pavilont töltöttek meg.

A 3-as pavilon a lóerők pavilonja nevet kaphatná, hiszen veteránkorú és mai izomautók ➏, valamint amerikai motorok töltötték meg, néhány Opel társaságában.

A pavilonok közötti kis rés is oldtimerekkel volt betömve, illetve itt akadtunk rá a vásár talán legmegosztóbb autójára, a meglehetősen átalakított, Steyr-Puch 500 S-re ➐. A „csomagtérhűtő” és a hatalmas hátsó szárny a versenyfényezéssel egy szürrealisztikus élményként hatott a nézelődőkre. Nem volt olyan, aki ne állt volna meg egy percre, hogy szemügyre vegye, miféle szerzetről van szó.

 




 





 



 

Útunk ezután a 6-os sátorba vezetett, ahol Indian és Harley Davidson motorokkal ➑ találtuk magunkat szembe. Időnként egy-egy példányt el is indítottak, hogy minden bent tartózkodó libabőrös legyen a morajtól. Tovább haladva, a kiállítók, felújítók, restaurátorok munkáit csodálhattuk meg. Mercedesek, BMW-k és persze jó pár különlegesség tárult elénk. Az egyik a 40. évfordulóját ünneplő Matra-Simca Bagheera 3 üléses, sportos kinézetű, 1,3-as Simca-motorral rendelkező „csodabogár” ➒. Az autó érdekessége, hogy a 3 ülés egy sorban van. Így a rövid, sportos forma összeegyeztethető a 3 üléssel. Sajnos kipróbálni nem volt lehetőség, hogy mennyire lehet kényelmes 3 személynek, de ez nem is lehet szempont, ha valaki egy ilyen különlegességben utazhat.

Még a 6-os sátorban maradva a 60 éves Triumph TR néhány példányát csodálhattuk meg, és egy sarokban bújt meg az osztrák járműgyártás néhány végtermékét bemutató „Made in Austria” gyűjtemény ➓.

A 4-es csarnokot Jaguarok, Reanult-k, Citroënek, Alfa Romeók és Mercedesek töltötték be. Külön érdekesség volt egy teljesen restaurált Mercedes-Benz M 189 IV S 3 literes, szívócső-befecskendezésű, a 300SEL-be épített benzinmotor ⓫. A Bosch befecskendezőrendszer kísértetiesen hasonlít a dízeleknél alkalmazott soros adagolóra, de a gyújtáselosztó minden kétséget eloszlat.

 


A 4-es csarnokban látott gépcsodák közül a BMW Dixi-ről (3/15 DA2) ejtenék először pár szót ⓬. A modellt 1928–1932-ig gyártották, 743 cm3 lökettérfogatú, négyhengerű, oldalszelepelt, 5,6-os sűrítési arányú négyütemű motorral, ami 15 LE leadására volt képes. A főtengely csak 2 helyen volt csapágyazva, a kurbli kihajtása majdnem olyan hosszú, mint maga a motor. A DA2 elődjével ellentétben már mind a 4 kerekén fékezett, akkoriban már ez is nagy fejlesztésnek számított.

Nem messze a Dixitől egy DKW és egy AutoUnion modellt láttunk, közöttük pedig a mindkét autóban alkalmazott 3 hengerű kétütemű motorról készült metszet volt megcsodálható. A konstrukció nekünk is ismerős lehet, hiszen a kétütemű Wartburgokban találkozhattunk ezen motor klónjával.

Végül a 10-es csarnokban gyönyörködhettünk a végeláthatatlan Porsche-sorban, Aston Martinokban és Mercedesekben. Nagy öröm volt látni, hogy magyar kiállítók is képviselik magukat a Nagy Gépműhely és a Pásztor Classic ⓭ személyében.

 


 



Sajnos nincs elég karakter, amelyben le lehetne írni azt a temérdek élményt és információt, amivel a vásár szolgált, aki teheti, mindenképp látogasson ki egyszer, mert érdekes egy más stílusú veterános kultúrát is megismerni és olyan gépeket megcsodálni, amelyekről talán nem is tudtuk, hogy léteznek.

Őri Péter

___________________________________________________________________________________________________________________