Praktikum és/vagy csak design?

Bár a „tuningok terén” a személygépkocsik viszik a prímet, azért a motorkerékpároknál is egyre több olyan utólagos átalakítás műszaki megoldásai jelennek meg a „szabad piacokon”, melyek néha akár időszakos műszaki vizsgákon, akár a közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzéseknél – netán balesetekkel való összefüggés-elemzéseknél – kérdéseket vetnek fel. Nem szabad elfelejteni, hogy önmagában semmit nem vehetünk ki a mérnökök által gondosan kiszámolt képletből, „mivel nem az egyes alkatrészek, hanem azok harmóniája teremti meg a tökéletes kezelhetőséget”. Az viszont elvitathatatlan, hogy akár az optimalizált kormányozhatóság miatt a kormányparaméterek vagy a ke-zelőszervek kivitele, beállítása kihatással lehet az esetleges motoros sérülések nagyságára, fajtájára egy balesetnél, vagy ha „eldobjuk a vasat”.

Sokan csak legyintenek a motorkerékpárok kezelőszerveinek ergonómiai kialakítására, de bizony nagy jelentőséggel bír ezen terület akár a motoros reakcióideje, akár pl. egy esésnél a sérülési kockázatok minimalizálása szempontjából.

Vegyük példaként a fékkarral kapcsolatos alapkövetelményeket, melyeket az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ–EGB) 78. sz. előírása – egységes rendelkezések az L1, L2, L3, L4 és L5 kategóriájú járművek fékezés tekintetében történő jóváhagyásáról részletez.