Az ember már csak olyan, hogy tart attól, amiről kevés információval rendelkezik. 

Személyautókban már megszokott és jól bevált vezetőtámogató rendszereket optimalizált motorkerékpárokra a Bosch. Ilyen például az araszolást segítő rendszer vagy a vészfékasszisztens.

Minden motorkerékpár, amely arra csábít, hogy lendületes tempóban és magabiztosan menjen a legkanyargósabb utakon a városon kívül, azt bizony a hétköznapi cirkálógépekkel ellentétben a túramotorok jellemzőivel ruházzák fel a konstruktőrök.

A Honda az idei EICMA kiállításon bemutatta a világ első, sorozatgyártásra szánt V3-as motorkerékpár-erőforrását, amely alapvetően átalakíthatja a nagy hengerűrtartalmú motorkerékpárok hajtástechnikáját.

Bár a „tuningok terén” a személygépkocsik viszik a prímet, azért a motorkerékpároknál is egyre több olyan utólagos átalakítás műszaki megoldásai jelennek meg a „szabad piacokon”.

Mindig tanult szakmámban dolgoztam, ez érdekelt, különösen a motorkerékpárok. Voltam szervizmérnök a Magyar Suzuki autós üzletágánál, majd szerződött motorkerékpár-szervizmenedzser Suzuki motorkerékpár üzletágnál.

A szakmán belül immár ismert (?), hogy 2024. 01. 03-ával hatályosan a jogalkotó újabb vizsgálati eszköz-, berendezéskövetelményeket írt elő a járművek műszaki vizsgáztatása terén. 

A lassulásmérés terén talán megalapozott állításként kezelhető, hogy a vizsgálati algoritmusok kidolgozottak, a mindennapokban hitelt érdemlően bizonyítottak.

Aki motorozott már, az testközelből tudja, hogy az esés, illetve a véletlen talajérintkezés rizikója folyamatos kockázat, valahányszor a „nyeregre ülünk”.

Egy nagyon intenzív versenynek lehet(t)ünk tanúi mind a közelmúltban, mind napjainkban: motorkerékpár-konstrukciós változások kontra műszakivizsga-diagnosztika.

Az Európai Parlament kötelező időszakos műszaki ellenőrzéseket kíván minden tagállamban minden motorkerékpár és moped számára.

A járműipari innovációs forradalom egyértelmű velejárója, hogy „nem minden az, aminek látszik”!