Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2019. október | Olvasson bele!

Veterán dízelmotorok lángindítása - Gyújtás gyújtóívvel

A dízelmotorok hidegindításához ún. lángizzítót használtak, és van rá példa, hogy ma is alkalmazzák. A szívócsőbe folyamatosan befecskendezett tüzelőanyagot meggyújtják és az ott kialakuló lángfáklya felmelegíti a szívólevegőt. Egyes oldtimer dízelmotoros autóknál, teherautóknál a beporlasztott tüzelőanyag meggyújtásához – a benzinüzemű motoroknál jól bevált – nagyfeszültségű gyújtótekercset alkalmazták.


1. ábra


2. ábra

Az 1. ábrán a DELCO-REMY gyártmányú önszaggatós gyújtótekercs villamos kapcsolása látható. A működése a következő.

A nyomógomb (NY) zárásakor a primer tekercsben áram folyik, hatására a felmágnesezett vasmag magához húzza a mozgó (K) megszakító érintkezőt. A primer tekercs áramköre megszakad, a kondenzátor (C) a primer tekerccsel soros rezgőkört alkot, így a mágneses mező gyorsan összeomlik. A szekunder tekercsben nagyfeszültség indukálódik, hatására egy gyújtóív jelenik meg a gyújtógyertya elektródái között. A mágneses tér megszűnésével a mozgó érintkező ismét záródik, a primer áram újból felépül, és a folyamat kezdődik előről. A primer tekercs ilyen módon a saját áramkörét szaggatja, ezzel sorozatos nagyfeszültségű gyújtóívet szolgáltat a szívócsőbe szerelt gyújtógyertyának.

A 2. ábrán BOSCH gyártmányú önszaggatós gyújtótekercs villamos kapcsolása látható. Ez esetben nem a primer áramkör mágneses ereje kapcsolgatja a mozgó megszakító érintkezőt, hanem a jelfogó működtető tekercse, amelynek kapcsolásával valósul meg az önszaggatós üzemmód. A tekercs adatai: BOSCH TE 6 UVB. A tekercs nézeti képe a 3. ábrán, az önszaggatója a 4. képen látható.


3. és 4. ábra

Veres László

JAAZ-200

hirdetés

V. I. ANOHIN: A gépkocsi szerkezete című könyvében találtunk rá hasonló gyújtószerkezetre. A JAAZ-200 tehergépkocsi néhány adata: „teherbíró képessége 7,0 tonna, kétütemű, négyhengeres dízelmotor, teljesítőképessége 112 lóerő. A gépkocsi legnagyobb sebessége 60 km/óra”. A könyvből idézünk.

A dízelmotor kipufogórendszere és az indítási levegő-előmelegítő berendezés

A kipufogóberendezés a következő egységekből áll: a kipufogócső-öntvény, a kipufogócső-vezeték és a hangtompító. A kipufogócső-idom anyaga szürkeöntvény, amely tömítés közbeiktatásával van a hengerfej bal oldalára felerősítve és csatlakozik a kipufogószelepek csatornáihoz. A kipufogócső-vezeték a hangtompítóhoz vezet. A hangtompító a gépkocsi alvázkeretének bal oldalára van felerősítve, egy tokból és az abba helyezett sűrű furatokkal lyuggatott csőbetétekből és válaszfalakból áll.

A dízelmotor hideg állapotban való beindításának megkönnyítésére – ha a külső levegő +5 ºC-nál alacsonyabb hőmérsékletű – a hengerekbe előmelegített levegőt kell adagolni, amelynek felmelegítését az indítási előmelegítő-berendezés végzi. Az indítási előmelegítő-berendezés áll: szűrővel ellátott fúvókából (2) az üzemanyag befecskendezésére, gyújtógyertyából (3), gyújtótekercsből (10), indítószivattyúból (11) és üzemanyagtartályból.

A 0,5 liter befogadóképességű üzemanyagtartály a vezetőfülke szerelvényfalán nyer elhelyezést. A tartályt az indítószivattyú-házzal csővezeték (6) köti össze.

A szivattyúházban fogantyúval (14) működtető dugattyú (12) van. A dugattyú nyugalmi helyzetében a működtető fogantyút golyós rögzítő (13) biztosítja. A házban két golyós szelepet találunk: a szívó- (7) és a nyomószelepet (8). A szivattyútól az üzemanyag a csővezetéken (9) keresztül a fúvókához (2) kerül, amely az előmelegítő berendezéstokban (1) van. Az indítási előmelegítő a motortömb hátsó légkamrájának oldalnyílásában nyer elhelyezést. A fúvóka az üzemanyagadagoló fúvókához hasonló szűrővel van ellátva. A fúvóka porlasztója benyúlik a hengertömb légkamrájába. A porlasztó mellett fekszik a gyújtógyertya (3), amely az akkumulátortelep (4) áramával működik a közbeiktatott gyújtótekercs (10) útján. A B-17 típusú gyújtótekercs áll: vasmagból a primer és szekunder tekercsekkel, valamint elektromágneses megszakítóból a hozzátartozó kondenzátorral. Elhelyezése az előmelegítőházban van. A gyújtótekercs bekapcsolása kapcsológombbal (5) történik, mely a szerelvényfalon van elhelyezve. A működtetőgomb belsejében vörös jelzőlámpát alkalmaznak. A szivattyú működtetőgombjának (14) mozgatásával az üzemanyag felszívódik a tartályból és benyomul a fúvókába (2). Az üzemanyag a fúvóka porlasztóján keresztül a hengertömb légkamrájának terébe fecskendeződik apró részecskékre elosztva és meggyullad a gyújtógyertya által leadott villamos szikrától. Az üzemanyag elégése következtében a motor hengereibe felmelegített levegő áramlik.

Forrás:

Tömösy M. Jenő: Gépjárművek villamos berendezése, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965. p. 146–147.)

V. I. ANOHIN: A gépkocsi szerkezete, Népszava Kiadó, (első kiadás: Moszkva, Masgiz, 1951).


Kapcsolódó dokumentum:


60-61


Tetszett a cikk?

hirdetés

hirdetés