A légzsáknak legyen szeme és füle

A Continental a járművek már meglévő, különböző biztonsági és vezetőtámogató asszisztens részrendszereit összekapcsolja, amelynek célja, hogy hamarabb felismerhető legyen a biztonságkritikus helyzet, jóval az előtt, hogy a baleset bekövetkezne. A légzsákok és egyéb passzív biztonságtechnikai rendszerek így jóval előbb aktiválhatóak.

Az autóipari beszállítóóriás célul tűzte ki, hogy tovább növelje az utasok biztonságát, ezért új elveken alapuló rendszereket fejlesztettek ki. Ezek főként az érzékelés, a jeladók terén mutatnak újdonságot. Napjaink járművei igen sok és különböző típusú érzékelőkkel, kamerákkal vannak felszerelve, melyek főként a vezetőasszisztens rendszerek részei. A törekvés az, hogy ezen szenzorok jeleit ne csak a saját részrendszereik tudják felhasználni, hanem azt közös információnak tekintve, akár a légzsákok, biztonsági övek vagy egyéb más passzív biztonságtechnikai részrendszerek felhasználhassák. Ennek hatására elérhető az, hogy az ilyen típusú rendszerek balesetre való felkészülésének kezdete egy másodperccel (!) előbb bekövetkezzék.

A vezető- és utasoldali, a fej- és az oldallégzsákoktól kezdve, a vezető lábát védő térdlégzsákon keresztül, a hátul utazókat védő légzsákokig, mintegy 30-féle légzsák kérhető egy mai autóhoz. Az övfeszítő 
automatika segítségével a megfelelő időpillanatban rögzítik az utast a legmegfelelőbb helyzetbe. Mindez manapság már nemcsak a luxuskategória járműveiben létező kuriózum, hanem szinte az összes kategóriájú jármű alapfelszereltsége. Az elkerülhetetlen ütközés prognosztizálása után a biztonságtechnikai rendszerek megpróbálják a bekövetkező baleset következményeit a lehető legkisebbre csökkenteni. Ha az erre rendelkezésre álló idő hosszabb, a lehető legoptimálisabb helyzetbe be lehet mozdítani az utast az ülés segítségével, megfelelően be lehet állítani a fejtámlákat, vagy van elég idő a szélvédők és a tetőablakok automatikus bezárására. A légzsákok aktiválására a jelet ez idáig egy gyorsulásérzékelő adta, amely nyilvánvalóan az ütközés bekövetkeztének pillanatában érzékelte csak az extrém nagy lassulást (negatív gyorsulást).

Most látni és hallani tanítják a légzsák elektronikáját, hogy az ütközési folyamatban jóval előbb parancsot adhasson a légzsákok kinyitására. A baleset bekövetkeztének megítélése a különböző, járműben alkalmazott radarok, infraérzékelők, kamerák képelemzése és az ESP-rendszer szenzorainak jelei alapján történik.

A címben a hallásra utaló tulajdonság nem ennyire képletes, ugyanis a Continental egy új típusú érzékelőt fejlesztett ki, melynek alapelve gyakorlatilag a földrengéserősség méréséhez használt szeizmográfjához hasonlít. Amennyiben a jármű nekiütközik valaminek, a zajszenzor érzékeli a lemez gyűrődése által kibocsátott hangot. A hangforrás irányának és erősségének érzékelésével meg tudja mondani a rendszer azt, hogy az ütközés melyik oldalról történt és azt, hogy az milyen erősségű. Így egy komplex, elemző algoritmus segítségével az elektronika megállapítja azt, hogy egyáltalán melyik légzsákot, légzsákokat nyissa ki. Az Euro NCAP ütközéstesztjének körülményei között (ütközés 64 km/h sebesség mellett), mintegy 15 milliszekundummal korábban számította ki a rendszer az előbb említett ütközésparamétereket az új zajérzékelő jelei alapján a hagyományos érzékelőkével szemben.