Hazai dízelmotor-tervezés és -gyártás – 4. rész

Az 1980-as évtized második fele újabb fordulatot hozott a motorfejlesztés történetében. 1988-ban, több évig tartó tárgyalássorozat és előkészítés után, a Rába megbízást adott az AUTÓKUT Rt. részére D2156 motorcsalád továbbfejlesztésére. A MAN-licenc alapján gyártott motorok az akkor eltelt húsz év során változatlan konstrukcióval és kivitelben készültek.

A célkitűzés ennek megfelelően az volt, hogy a kifejlesztendő, az akkori nyugat-európai színvonalhoz – fogyasztásban, teljesítményben, emissziós jellemzőkben, élettartamban – közel eső új motorcsalád a meglévő gyártóberendezéseken legyen előállítható. Az új motorcsalád fejlesztési koncepciójában már a kezdetektől fogva lényeges újdonság volt, hogy az autóbuszmotorok képezzék a típus alapkivitelét. Ezen belül is szétváltak a városi és a távolsági alkalmazások. Ezen szétválasztás oka az volt, hogy a városi és távolsági forgalomban való részvétel – az AUTÓKUT korábbi, többéves folyamatos menetdinamikai vizsgálatai által is igazoltan – merőben különböző igényeket támaszt a járművekkel és ezzel együtt a motorokkal szemben. A városi, ún. „Stop and go” üzem gyakorlatilag csak tranziens üzemállapotokból áll. Ez természetesen merőben más igényeket támaszt, mint a távolsági, főként autópálya-közlekedés folyamatos, állandósult üzeme.