Izzógyertya-vizsgálat

Általában igaz, hogy ha egy autónak valami kezdeti nyűgje van, akkor az a tél beálltával biztosan megmutatkozik. Leginkább az akkumulátorok és az izzógyertyák tudják megtréfálni az autósokat, amikor megérkeznek az első mínuszok. Cikkünkben megmutatjuk, milyen módszerek vannak az izzógyertyák diagnosztizálására, és mire kell odafigyelni mérés és szerelés közben.


Mérés előtti teendők

A tesztelésre általunk használt Beru-műszer (0 800 115 001 számú) kizárólag 11 V-os izzógyertyák mérésére alkalmas, ezért használata előtt minden esetben meg kell állapítani az ellenőrizni kívánt izzógyertya működési feszültségét! Léteznek ugyanis kis feszültségen (3–6 V) üzemelő izzógyertyák is, melyek azonnali tönkremeneteléhez vezet, ha ezzel a műszerrel ellenőrizzük. A legtöbb esetben a gyártók nem tüntetik fel a működési feszültséget a gyertya dobozán, például a Beru esetében ez az információ csak a gyertyatest palástján található meg ➊. Beszerelt állapotban, szemrevételezéssel lehetetlen megállapítani, hogy az adott gyertya mekkora bemeneti feszültséget igényel, ezért ennek megállapításához autójavítási adatbázist kell használni (például Autodata). Mi figyelmetlenek voltunk, így akaratlanul kipróbáltuk, hogy mi történik, ha egy kisfeszültségű gyertyára (Beru GE 105) kötjük a Beru 0 800 115 001 számú műszert. A mérést kiszerelt állapotban végeztük, hogy szemmel követhető legyen a tesztfolyamat. A 11 V feszültség hatására a gyertya vége pillanatok alatt erős fénykibocsátás kíséretében felizzott és maradandó deformációt szenvedett ➋. Ezek után a gyertya nem volt képes áramfelvételre, tönkrement. Önök legyenek körültekintőek!



Az ilyen problémák kiküszöbölésére a gyártók olyan mérőberendezéseket fejlesztettek ki, amelyek széles feszültségtartományban alkalmazhatóak, vagyis minden típushoz használhatóak. Ilyen például a Beru 0 800 115 010 műszer ➌, amelynek mérési tartománya 12 V-os tápfeszültség mellett lefedi az izzógyertyák üzemifeszültség-tartományát. Az eszköz saját „aggyal” rendelkezik, ami képes detektálni, hogy az adott gyertyát milyen feszültséggel kell vizsgálni. A teszt során a gyertya által felvett áramerősséget méri és értékeli ki. Alkalmazható fém és kerámia izzógyertyák vizsgálatára is.

Mérés gépjárművön

Ahogy azt korábban említettük, az általunk használt műszer egy Beru 0 800 115 001 volt, amely 3 vezetékkel rendelkezik: 2 a gépjármű akkumulátorára csatlakozik, egy krokodilcsipesz pedig az izzógyertya szigetelt villamos bemenetére. A mérés elvégzéséhez tehát először az izzógyertyáról le kell húzni a csatlakozóját, és az akkumulátorsarukat hozzáférhetővé kell tenni. Miután az egységet bekötöttük (➍ és ➎. ábra), a teszt indításához meg kell nyomnunk a TEST START felirattal jelzett gombot. Ekkor elindul a vizsgálati folyamat: a gyertya felizzik, a műszer kijelzőjéről pedig leolvashatjuk a gyertya állapotát ➏. A mérés folyamatát zölden világító LED jelzi.




Ha az analóg mutató:

– a piros mezőbe megy, akkor az izzógyertya cserére szorul,

– nem tér ki alapállapotából, akkor a gyertya egyáltalán nem vesz fel áramot, tehát hibás, ugyancsak cserére szorul,

– a mérés időtartama alatt a zöld tartományban marad, akkor a gyertya állapota kielégítő.

A mérés végét a zöld LED kialvása, pirosra váltása adja.

Mérés asztalon

A műszerrel az izzógyertyák nemcsak beszerelt állapotban mérhetők, de ez esetben nekünk kell gondoskodni az ellenőrizendő gyertya testeléséről, a mérőkör zárásáról. Ugyanúgy, mint a járműves méréskor, a műszert egy 12 V-os akkumulátorra kell kapcsolni, a krokodilcsipeszt pedig a gyertya csatlakozójára. A csatlakozótól szigeteléssel elkülönített gyertyatestet egy plusz szállal kell az akkumulátor negatív pólusára kötni ➐. Mivel a teszt során a gyertya felizzik ➑, ezért gondoskodni kell a biztonságos mérési környezet kialakításáról, és kerülni kell a közvetlen érintkezést az izzásban lévő vagy az izzás után még forró gyertyával.



Ellenállásmérés

Fórumokon gyakran olvasni, hogy az izzógyertyákat 12 V-os tesztlámpával érdemes vizsgálni. Ez a módszer csak a 11–12 V-os gyertyáknál járható út. Ha az adott motort kisebb feszültségű gyertyával szerelik, akkor egy ilyen eljárás után biztosak lehetünk a csere szükségességében, hiszen mérés közben tönkretettük a gyertyát. Ennél kifinomultabb módszer az egyszerű ellenállásmérés. Ez az eljárás is alkalmazható be- és kiszerelt állapotban lévő gyertyáknál. Ha beszerelt izzógyertyát mérünk, a csatlakozót húzzuk le a teszt előtt. Egy hibátlan izzógyertya ellenállása kiszerelt állapotban, szobahőmérsékleten legfeljebb 1–2 ohm lehet, de a leggyakoribb a 0,5–1,0 ohmos érték ➒. Járó motor esetén ez felmehet 1,8–3,4 Ohm-ra. Ha ennél nagyobb ellenállást tapasztalunk, akkor az izzógyertya cserére szorul. Az NGK 5 ohm-nál húzta meg a megfelelési határt. Szakadás esetén végtelen nagy ellenállást mérünk, ilyenkor már nem történik áramfelvétel, tehát az izzógyertya egyáltalán nem működik ➓.