A klímaberendezések javítása

Többszörös kihívással kell szembenéznie annak, aki hazánkban gépkocsi-klímaberendezés javítására adja a fejét. Az úgyszólván teljes egészében drága külföldi javítóeszközzel folytatható vállalkozás ugyanis csak mással kapcsolódó munkák esetén lehet kifizetődő. Gazdaságosan megtérülő azonban akkor sem. Írásunk az utastérhűtő rendszerek javításának újdonságairól, aktualitásáról számol be olvasóinknak.

A gépkocsik utastéri hűtőkörének főbb elemei. 1 Kompresszor. 2 Elektromágneses tengelykapcsoló. 3 Kondenzátor, 4 Ventilátor; 5 Nagynyomású kapcsoló; 6 Folyadékleválasztó, szárító-szűrő betéttel; 7 Kisnyomású kapcsoló; 8 Elpárologtató; 9 Elpárologtató ventilátor; 10 Expanziós szelep

Egy kis piacelemzés

Nem kell prófétának lenni annak felismeréséhez, hogy a független műhelyeknek a jövőben még több klímajavítási igényt kell kielégíteniük. Ehhez elegendő a klímaberendezéssel gyártott gépkocsik részarányának idősorára tekintenünk. Németországban ez az arány ma 70%-nál tart, és 2010-ben várhatóan meghaladja a 90%-ot. Bár nálunk a növekedés arányai kisebbek, a tendenciái azonban vitathatatlanok.

Új gépkocsik klímaberendezésel való ellátottságának prognózisa 2010-ig, Németországban
 

Amíg a használatban lévő gépkocsik utólagos klímatizálásának kereslete kifulladt, a klímatizált gépkocsik javítási igényei akkor is növekedést mutatnak, ha az elmarad a klímatizált állomány részarányáétól.
Forgalomnövelő viszont a klímatizált állomány karambolos sérülésével arányos javítási igénynövekedés, ami akkor is meghaladja az EU-s országokét, ha a hazai balesetek esetszámai mérsékelten csökkennek.
Forgalomnövelőnek tűnik a nagyobb fajlagos ráfordítási igényt mutató hazai karbantartási hajlandóság, az 5-6-szor kisebb üzemeltetői jövedelmek azonban erőteljesen visszafogják a karbantartási keresletet.
Az előbbieken túl azonban, leginkább a javítóeszközök alacsony megtérülési rátája, és a klímás kereslet szezonális jellege fogja vissza a vállalkozói kedvet és az üzleti érdeklődést. Az úgyszólván csak nyugati importból beszerezhető diagnosztikai, javító, és karbantartó eszközök ugyanis, az alacsony bevételek miatt, soha meg nem térülő kiadást jelentenek. Ilyen körülmények között, már az is eredmény, ha a klímatizáló eszközök fenntartói elérik a tevékenység önfinanszírozhatóságát.

A klímadiagnosztika máig leggyakrabban használt eszköze a kettős nyomásmérő

A bevételek szezonvölgyeit jól tölthetik ki az ellenkező szezonális keresletű szolgáltatások. Például az úgynevezett állófűtések. Ezek az eddig csak komfortnövelőnek tekinthető eszközök ugyanis a klímaberendezésekéhez hasonló felfutás előtt állnak. A termikusan mindinkább optimalizált, Euro 4-es károsanyag-kibocsátású gépkocsik motorjai ugyanis olyan kevés „hulladékhőt” termelnek, ami nem elegendő az utastér megfelelő szintű fűtéséhez. Így az ilyen emissziós besorolású gépkocsikat, mindinkább állófűtő készülékkel kell a gyártóknak forgalomba hozniuk. A jövő tehát, ha indirekt módon is, a fűtőkészülékek irányába tolja a fenntartásukra vállalkozók szezonhasznosításának lehetőségeit. A megújulásra fogékony vállalkozóknak ezért érdemes tehát erre is felfigyelniük.

Klímaberendezés típushibák

A nem karambolos helyreállítást igénylő klímaberendezések javításával foglalkozók számára tanulságos lehet, a használatban lévő 5-10 éves személygépkocsik jellegzetes klímahibáinak áttekintése. A vonatkozó hibákat táblázatunk foglalja össze.

A táblázatból kitűnik, hogy a klímaberendezések körében felmerülő hibák jellegzetesen kishibáknak mondhatók. A ma már úgyszólván szabványos elemekből felépülő hűtőrendszer hibáinak döntő többsége nem szerkezeti természetű, hanem a rendszer kis megbízhatóságú kapcsoló, tömítő, érzékelő és automatikai elemeihez, és azok járműbe építéséhez kapcsolódik.

A leggyakrabban cserélendő elem a szárítóegység, és az utastéri levegőszűrő betétje

Az, hogy mindezek ellenére a legtöbb panasz a hűtőközeget keringtető kompresszorokon fordul elő, a kompresszor, kapcsoló, rögzítő, csatlakozó elemeihez, és nem a kompresszor szerkezeti elemeihez kapcsolódik.

A kompresszor után leggyakrabban meghibásodó szerkezeti elem, az expanziós szelep. 1. Az elpárologtató után kialakuló nagy nyomás. 2. Kisnyomású csőág. 3. A szárítóegységtől. 4. A kompresszorhoz. 5. Az elpárologtató hőérzékelője. 6. Membrán. 7. Dugattyú. 8. Zárószelep
 

A hibák többsége, nincs mit finomkodnunk, autógyári szerelési, illesztési, tömítési, nem pedig beszállítói hiba. Ez azt magyarázza, hogy a még mindig emberi munkával végzett gyári szerelési műveletek megbízhatósága nem érheti el az automatizált beszállítói gyártás minőségi követelményeinek színvonalát.
A hibák elhárításának rovatából kitűnik, hogy azok többsége viszonylag rövid időigényű műveletek, a hűtőkör megbontása azonban értelemszerűen légtelenítést és tömítettség-ellenőrzést tesz szükségessé.

A csőkötések és illesztések eredményes eszköze a „roppantó” nevű csőidomszorító

Hibaolvasók és mérőeszközök

Az impulzusvezetésű (CAN-busz) villamos hálózatú járművek klímadiagnosztikája meglehetősen leegyszerűsödött, ugyanis e gépkocsik klímaberendezéseinek hibakódjai, a jármű diagnosztikai csatlakozójára kapcsolt hibakiolvasóval megjeleníthetők. A hibakiolvasásra megfelelő szoftverrel ellátott hordozható vagy asztali számítógépek is alkalmasak. Ennek megfelelően, az élet mind több területére benyomuló számítástechnika a gépkocsik klímadiagnosztikáját is felfedezte. Nemcsak laptop, hanem az úgynevezett marokszámítógépek, a PDA-k számára is.

Az impulzusvezetésű villamos hálózattal gyártott gépkocsik klímaberendezésének hibakódjai, a jármű diagnosztikai csatlakozójára kapcsolt hibakiolvasó számítógéppel is megjeleníthetők. 1. Hibakiolvasó laptop. 2. OBD csatlakozóaljzat. 3. A klímaberendezés műszerfali kezelőszervei. 4. Kocsiszekrény elektronikus vezérlőegység. 5. Motorirányító egység

Úgy, mint az SPX Robinair/Neutronics, amely A/C Tester elnevezéssel a Handspring, Visor készülékét és szoftverét vonultatja fel, klímaberendezés vizsgálatára alkalmas csatlakozókkal és érzékelőkkel.
A PDA-k az OBD II-s gépkocsik interfészét, és a Palm OS, illetőleg a Microsoft, MS OS operációs rendszerét használják a fedélzeten tárolt diagnosztikai adatok lekérdezésére és kiértékelésére.

Az SPX Robinair, A/C Diagnostic Tool nevű készülékével PDA-alapokra helyezte az amerikai klímadiagnosztikát

A kézitáskába adjusztált, 700 $-os (másfélszázezer forintos) árszintig bezáróan megvásárolható készülékek a legjobb úton haladnak afelé, hogy mobilissá és megfizethetővé tegyék a gépkocsi klímadiagnosztikát.
A CAN-busz hálózatú járművek klímaberendezések diagnosztikája továbbra is az üzemi jellemzők, egyedi rácsatlakozást követően végzett méréseken alapul. Ennek megfelelően sajnos hosszabb műveleti időigényű. Még a legújabb fejlesztésű, mikroprocesszor vezérlésű A/C Investigator készülék esetében is. Mire alkalmas a klímanyomozó névre hallgató, két év óta gyártott klímadiagnosztikai készülék? Valamennyi olyan üzemi jellemző mérésére, amellyel a klímaberendezés működése kiértékelhető. Nemcsak a CAN-busz hálózatú, impulzusvezetésű, hanem az analóg áramvezetésű gépkocsikon is. Az információit digitális kijelzőn megjelenítő készülék előnye, hogy mérési eredményei, a mérés végeztével, kis printer használatával ki is nyomtatók.

A mérési eredményeket dokumentáló A/C Investigator új színfolt az amerikai klímadiagnosztikában

 
CAN-hálózatú gépkocsi csatlakoztatási utasítása mega macs készülék képernyőjén

Az előbbi gépkocsi klímahibája, mega macs készülék képernyőjén

A klímaberendezés tömítetlensége

A gépkocsik kompresszoros hűtőrendszere csak előírt mennyiségű hűtőközeg-töltettel képes névleges hűtőteljesítményt kifejteni. Annál kevesebbel nem. A belső nyomásszabályozású klímaberendezések használaton kívüli állapotban hajlamosak a hűtőteljesítmény-csökkenésre. A hűtőközeg-vesztés gyakori oka a klímaberendezés hosszú ideig tartó be nem kapcsolása. A kompresszor kenőanyaga a klímaberendezés működése közben jól zárja a rendszer tömítéseit. A rendszer tömlői és az illeszkedő részegységek tömítőelemei azonban porózusak, emiatt hosszabb állás után áteresztővé válnak. Ezért a belső nyomásszabályozású klímaberendezéseket szezonon kívüli időkben is be kell kapcsolni, hogy a kenőolaj tömítőképessége miatt a rendszer szivárgásmentessége fennmaradjon.
Ellenkező esetben a klímaberendezés tömítés-, és tömlőcserére szorul. Ez, mint ismeretes, csak a hűtőközeg-töltet leürítését követően időrabló, költséges munkával végezhető el. Bár minden erre költött forint a klímás műhely bevételeit növeli, mégse mulasszuk el erről ügyfeleinket tájékoztatni. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az ezzel megalapozható bizalmi tőke a karbantartási hajlandóság növekedése megtéríti.
A kompresszorhibás klímaberendezések javításakor feltétlenül öblítsük át a teljes rendszert. A rendszerbe jutott, hűtőközeggel áramló mechanikai és kémiai szennyeződések (fémforgácsok, megszilárduló vegyületmorzsák) lerakódását a szárító-szűrő betét fogja fel, ezért azt a kompresszor javítását követően cseréljük ki. Javítás után ne feledjük a kompresszor kenőolajjal való feltöltöttségét ellenőrizni.

Illusztráció arra, miért kell kétévente és a kompresszor megbontásával járó munkák után szárító-szűrő betétet cserélni

A feltárt hibás alkatrész (a kompresszor tengelykapcsolójának) cseréjét a hagyományos eszközökkel kell elvégezni