Miért éppen Norvégia? 3.rész

Írásunk befejező részének forrásanyagai érthetővé tették Norvégia egyedülálló szerepének megértését a világ hidrogéngazdaságában. Vízi erőművei számára lehetővé teszik, hogy teljes körűen, megújuló energiákkal helyettesítse fosszilis forrásait. Földgáztartalékainak jelentős részét ezért hidrogéntermelésre fordítja, és azt nemzetközi piacokon értékesíti. Ellenértékét pedig teljes egészében a környezet védelmére fordítja. E kivételes adottságok avatják Norvégiát a világ vezető energiagazdaságává.


Tüzelőanyag-cellás Hyundai kísérő gépkocsik a 2012-es Giro D’Italia kerékpárversenyen

NORVÉGIA A H2-GAZDASÁG GLOBÁLIS VEZETŐJE

A norvég gazdaságot a 15 éve alakult hidrogéntanács ajánlásai irányítják, a hidrogén kulcsszerepének érvényre juttatásával, a közlekedési és az energiatárolási folyamatokban, a megújuló források folyamatos növekedése során.

A világ H2 piacának és technológiáinak fejlődése napjainkban vette kezdetét. Norvégia mindent megtesz annak érdekében, hogy ennek alakításában megőrizze vezető szerepét.

A norvég hidrogénkezdeményezés stratégiai alapját a megújuló energiák iránt fennálló, egyre mélyülő elkötelezettség, és annak felismerése adja, hogy az előttünk álló fejlődés megvalósításának leginkább fenntartható energiahordozó eszközét a hidrogén jelenti.


Járművek és hajtásmódok megoszlása a következő évtizedekben

Lényegét a „Norvégia a fenntartható hidrogén úttörője” szlogen fogalmazza meg, a következő infrastrukturális intézkedések kezdeményezésével.

Norvégia elkötelezett a CO2-emissziók csökkentése mellett, és kollektív felelősséget vállal azok csökkentésére nemzetközi és hazai szinten egyaránt. Nem csak az elmúlt években, a Kiotói Egyezmény teljesítésének eddigi és ez utáni időszakában is, úgy is, mint a világ nyolcadik legnagyobb kőolaj- és a második legnagyobb földgázexportőre.


Az elkövetkező évtizedek járműveinek összehasonlítása, a hajtásmódok részhatásfokai alapján

2008-as klímaegyezményük kinyilvánítja, hogy törekvéseik megvalósításában a tüzelőanyag-cellás és az akkumulátoros villamos járművek azonos fontosságúak. Továbbá azt, hogy az EU-val, az USA-val és Japánnal közös törekvéseikben a német gazdaság versenyképessége meghatározó jelentőségű. Egyebek között ez is magyarázza, hogy a skandináv hidrogén autópálya európai kapcsolódását miért a német hidrogén autópálya felé irányították.

A HIDROGÉN: KÖZÖSSÉGI ENERGIA

A hidrogén fokozott tűz- és robbanásveszélyessége miatt a töltőállomásainak létesítései olyan költséges beruházások, hogy egy-egy ország töltőhálózatát, rendszerint nagyvállalati partnerség keretében, befektetői közösségei szokták felvállalni.


A tüzelőanyag-cellás hajtásmód hatékonysága, a hajtásmódok részhatásfokai alapján

A németországi tiszta energia partnerség például 16 szervezet partneri megállapodása alapján jött létre, az Air Liquide, a Berliner Verkehrsbetriebe BVG, a BMW, a Daimler, az EnBW, a Ford, a GM/Opel, a Hamburger Hochbahn, a Honda, a Linde, a Shell, a Statoil, a Total, a Toyota, a Vattenfall Europe és a Volkswagen cégek anyagi támogatásával.

A Hyundai tüzelőanyag-cellás i35-ösei az idén Dániában kerülnek forgalomba úgy, hogy a jármű a használati idő végeztével is a gyár tulajdonában marad.

A General Motors és a Honda együttműködési megállapodást kötött, tüzelőanyag-cellás rendszerek és hidrogéntárolási technológiák kifejlesztésére. Közös termékkel 2020-tól kívánnak megjelenni. Saját tüzelőanyag-cellás személygépkocsiterveit a GM későbbi időpontban fogja bejelenteni.

AZ EU ÉS NORVÉGIA HIDROGÉN-EGYÜTTMŰKÖDÉSE

Bár Norvégia nem EU-tagország, széles körű és előremutató tapasztalatai miatt az EU-szerte egységes járműkiszolgálás érdekében minden európai ország számára érdemes a norvég ajánlásokat megfogadni. Ennek megfelelően az EU szakmai szervezetei közös ajánlás alapján végzik a TC járművek típusvizsgálatára és a töltőállomás létesítésére vonatkozó szabályok kialakítását. Mindkét terület a fosszilis gazdaságról a hidrogén gazdaságra való átállás szempontjából meghatározó jelentőségű, mivel a közúti közlekedés új minőségét alapozza meg.


Az elkövetkező évtizedek járműveinek hajtásmódjai

Az akkumulátorok mindmáig legfőbb hiányossága, hogy energiatartalmuk legfeljebb feleakkora távolság megtételéhez elegendő, mint amekkorára belső égésű motorral hajtott, levegőszennyező járműtársaik képesek. Ennek megoldásában jut szerephez a tüzelőanyag-cellás hajtás, mely belátható ideig egyedüli eszköze lesz a villamos gépkocsik hatótávnövelésének.

NÉMET TERVEK

Németországban a Stuttgarti Daimler állt a H2-mobilitás élére. Tervei szerint a tüzelőanyag-cellás gépkocsik használatához közel 400 hidrogén üzemanyagtöltő állomást kell üzembe helyezni. A meglévő 15 állomásból álló hálózat kibővítésére, öt fő partnerével közösen, a 2023-ra szóló terv megvalósítása, mintegy 350 millió euró befektetést igényel.


A Toyota jövő évben tervezi forgalomba hozni új, tüzelőanyag-cellás limuzinját

Az első 100 töltőállomásból a következő négy évben évente egy új állomást kell átadni. 2023-ra ez Rajna-Ruhr és Stuttgart között hat nagyvárosi területen, Berlin, Hamburg, München és Frankfurt körzetében, a hálózat tíz új állomással bővül. A hidrogéntöltő állomásokat a nagyvárosokat összekötő autópályák mentén, egymástól 90 kilométeres távolságban kell telepíteni.

A H2-mobilitást fejlesztő stuttgarti megállapodást olyan szervezetek írták alá mint a Linde, az Air Liquide, az OMV és a Shell.


A Toyota Genfben is bemutatott limuzinjának legszélsőségesebb üzemi körülményeit a sarkkörhöz közeli futópróbák jelentik, amelyek szemmel láthatóan megviselik a járművet

Németországban a hibrid autók fejlesztésében érdekelt Daimler a tüzelőanyag-cellás járművek elterjesztésének is aktív irányítója kíván lenni. Elgondolásait a Renault-val és a Forddal együttműködve tervezi megvalósítani. A klímabarát tervek olyan villamos és tüzelőanyag-cellás hajtású járművek megépítésére irányulnak, amelyek helyi károsanyag-kibocsátás és üvegházhatású gázkibocsátás nélkül vesznek részt a közúti forgalomban. Az első üzemanyagcellás járművet 2015-ben a Toyota tervezi forgalomba hozni. Szándékai megerősítésére a japán gyártó a BMW-vel közösen 2020-ig hidrogéntartályt, motort és akkumulátort magába foglaló új járműrendszerré tervezi tovább fejleszteni.


A minél mélyebb súlypont elérése érdekében a TC-hajtás minden fontos elemét a jármű padlólemezébe ágyazzák

A NÉMET H2-KEZDEMÉNYEZÉS ÉS H2-MOBILITÁS

Norvég vélemények szerint a hidrogéngazdaság kiépítése szempontjából Németország tekinthető a legagresszívabb partnernek. 2007 és 2016 között ők 1,4 milliárd euróval támogatják a német H2-gazdaság kiépítését. Olyan megoszlásban, hogy ebből a keretösszegből a német közlekedés H2-fejlesztésére évente 75 milliárd euró jut.


A hidrogéngazdaság bevezetésének nemzetközi programja, a tüzelőanyag-cellás gépkocsik nemzeti elterjesztésére

2009-ben a németek a H2-töltőállomások nemzeti hálózatának 2020-ig megvalósítandó kiépítéséhez a helyi létesítmények koordinált megépítésére összehangolt terveket dolgoztak ki. Energiaforgalmazók, járműgyártók és más iparvállalatok megállapodást kötöttek a létesítés finanszírozására és megvalósítására.

2012-ben a norvég–német tapasztalatok alapján az együttműködést az Egyesült Királyságra is kiterjesztették.

NORVÉG INFRASTRUKTURÁLIS INTÉZKEDÉSEK

A norvég hidrogénkezdeményezés stratégiai alapját a megújuló energiák iránt fennálló, egyre mélyülő elkötelezettség és annak felismerése adja, hogy az előttünk álló fejlődés megvalósításának leginkább fenntartható energiahordozó eszközét a hidrogén jelenti. Ennek lényegét a „Norvégia a fenntartható hidrogén úttörője” szlogen fogalmazza meg, a következő infrastrukturális intézkedések kezdeményezésével.


Annak szándékát, hogy a Hyundai  a tüzelőanyag-cellás járművének továbbfejlesztését a jövőben is komolyan gondolja, a Genfi Autószalonon kiállított, jövőbe mutató, Intrado nevű koncepció járműve erősítette meg a legjobban.

A norvég Hidrogén Tanács a CO2-emissziók csökkentését, a hidrogén üzemanyag közlekedési használatának széles körű elterjesztését ajánlja. Olyan mértékben, hogy a közúti járművek CO2-kibocsátása a jelenlegi szint 78%-os mérséklésével 2050-ig az 1990-es szintre süllyedjen. Ennek érdekében 2015-ig a következő intézkedések bevezetését javasolja.

A zérus emissziójú járművek üzemanyagtöltő állomásait legalább egy villamos árammal és egy hidrogénnel feltöltő kútoszloppal kell megépíteni, a következő arányok érvényesítésével.


Ez a kép a jármű tüzelőanyag-celláját szemlélteti

Minden, százezernél több lakosú városban önálló hidrogénkutat kell létesíteni. Az ötvenezer lakosnál nagyobb városokat villamos gyorstöltő állomással kell ellátni. Valamennyi töltőállomást nyilvános hozzáférésű szolgáltató létesítményként kell működtetni.

A hidrogénüzemű és a villamos gépkocsik üzemanyagtöltő állomásait Osló és Stavanger között Bergen, Trondheim és Gothenburg városokon átvezető utam mentén kell megépíteni.

A felsorolt intézkedéseknek köszönhetően Norvégia a zérus emissziójú járművek élen járó kiszolgálójává válik. A preferált üzemanyagok használatának támogatásával egyidejűleg fokozatosan bevezetésre kerül a fosszilis üzemanyagot használó járművek adójának arányos emelése.


Autóink a jövőben mindinkább gázüzeműek lesznek. Eleinte földgáz, később hidrogén, amely károsanyag-kibocsátás nélkülivé teszi közútjaink forgalmát

A HIDROGÉNGAZDASÁG: OPTIMISTA JÖVŐKÉP

Az eddigiekből kitűnik: a norvégok nem osztják a Roland Berger cég tüzelőanyag-cellákról alkotott pesszimizmusát. Véleményük szerint a TC járművek fejlesztése az utóbbi öt évben jelentősen felgyorsult, erőteljesebb fejlődést mutatott, mint a megelőző húsz évben.


Európai autópályák nyilvános H2-töltőállomása

A mai TC járművek kényelme és gyorsítóképessége meghaladja a belső égésű motorral hajtott járművek többségét. 70–85 °C-os működési hőmérsékletüknek köszönhetően hidegüzemi működésük –25 °C-nál kisebb hőállapotban is megfelelő. Hidrogénnel való feltöltési időigényük ilyen körülmények között is 4 perc alatt marad.


Boris Johnson polgármester 2018-tól csak zérus emissziójú gépkocsit enged közlekedni Nagy-London forgalmában

Könnyű, szénszál-erősítésű tartályukban a hidrogén 700 bar nyomáson tárolható. Az ilyen tartályok és könnyűépítésű anyagok használatával a jármű tömege a belső égésű motorral hajtottakéval megegyező szintre csökkent. E jellemzők lehetővé teszik az 500–600 kilométeres hatótávolság, és a tízéves cellaélettartam elérését (évi 15 ezer kilométeres átlagos futás esetén). A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően, a TC járművek átlagfogyasztása a fenti, ➊. táblázati értékeknek megfelelő alakulást mutat.

Úgy véljük, az eddigiek megfelelő választ tudnak adni a címbeli kérdésre, hogy az energiagazdálkodásban és a környezetvédelemben „Miért éppen Norvégia?” jelenti a követendő példát.

A megújuló energiák hazája messzire lát, és az idő nekik dolgozik. Tegyünk érte, hogy céljaihoz mi is csatlakozhassunk! 

Akkorra a legkisebb töltőállomások is földgáz és hidrogén kútoszloppal készülnek, megújuló forrásokból származó energiaellátással