Soha ne igyál, ha vezetsz! – Ittas vezetés, a közlekedésbiztonság prioritása

Az alkohol vagy kábítószer hatása alatt történő vezetés továbbra is a közúti balesetek egyik vezető oka. Ezek a tényezők rontják az alapvető vezetési képességeket, mint például a reakcióidőt, a koordinációt, a sebességszabályozást, a figyelmet és az éberséget. Ez egy összetett probléma, amelyet a társadalmi attitűdök, a szerekhez való hozzáférés és az egyéni tényezők is befolyásolnak.

Az EU-szerte tett jogalkotási, végrehajtási és közvélemény-kutatási erőfeszítések ellenére az ittas vezetés továbbra is komoly kockázatot jelent a közúti biztonságra. Ezért továbbra is elengedhetetlen a tudás és a bevált gyakorlatok megosztása. 

Ez a cikk áttekintést nyújt az ittas vezetés kezelésének főbb kihívásairól és lehetőségeiről. Tekintettel az alkohol és illegális drogok hatása alatt történő vezetéssel kapcsolatos már amúgy is összetett kérdésekre, a gyógyászati ​​anyagok hatását szándékosan kizártuk a vita tárgyából.


Mit mondanak a statisztikák? 

Az alkohol közúti balesetekben való előfordulásának pontos felmérése továbbra is kihívást jelent. A rendőrségi közúti ellenőrzések országonként eltérőek, és az ellenőrzések gyakran nem elegendőek ahhoz, hogy megbízható képet adjanak arról, hogy hány sofőr lépi túl a megengedett alkoholszintet (Európai Közlekedésbiztonsági Tanács, 2022). A sofőrök a közösségi média és a navigációs alkalmazások riasztásain keresztül is jobban informáltak ezekről az ellenőrzésekről, így alkoholfogyasztás esetén könnyebb elkerülni őket. Baleset után az alkoholteszt gyakran nem szisztematikus, és jellemzően csak akkor végzik el, ha a rendőrség ittas vezetésre gyanakszik. Más közlekedőket, például gyalogosokat és kerékpárosokat gyakran nem tesztelnek. Ezenkívül a nemzetközi összehasonlításokat tovább bonyolítja a véralkoholszint (BAC) törvényes határértékeinek eltérése.

Figyelembe véve ezeket a tényezőket és az aluljelentés valószínűségét, az Európai Bizottság becslése szerint az összes közúti haláleset mintegy 25%-a alkoholhoz köthető (Európai Bizottság, 2023). Bár ez a becslés a 2007-2009-es adatokon alapul, számos újabb tanulmány hasonló vagy akár magasabb eredményeket mutatott. Egy norvég tanulmány megállapította, hogy a halálos sérültek 25%-a alkohol vagy kábítószer hatása alatt állt. Ugyanakkor az Egyesült Államokból és Kanadából származó adatok azt mutatják, hogy a közúti balesetekben megsérült vagy meghalt személyek több mint fele fogyasztott ilyen szereket. Mindkét esetben a kábítószer-fogyasztás valamivel magasabb volt, mint az alkoholfogyasztás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb globális közúti biztonsági helyzetjelentése szerint a magas jövedelmű országokban a halálos balesetekben érintett sofőrök mintegy 20%-ánál a véralkoholszint meghaladta a megengedett határértéket (Egészségügyi Világszervezet, 2023). 

Ezen statisztikák ellenére biztató tendenciák is vannak. 2011 és 2021 között az alkoholfogyasztással összefüggő közúti halálesetek száma 37%-kal csökkent az EU-23-ban (Bulgária, Írország, Olaszország és Málta nélkül), szemben az egyéb közúti halálesetek 30%-os csökkenésével (Európai Közlekedésbiztonsági Tanács, 2022). A legjelentősebb javulás Romániában (-11%), Hollandiában és Cipruson (mindkettő -8%) volt megfigyelhető. 

A közlekedési drogfogyasztásról még ritkábbak a megbízható adatok. Az anyagok sokfélesége miatt a közúti drogtesztelési módszerek költségesek és időigényesek. A legnagyobb baleseti kockázatok az amfetaminokkal, a többféle droggal való többszörös fogyasztásukkal, valamint az alkohol és a drogok együttes fogyasztásával járnak. 

Az ESRA3 felmérés, amely önbevalláson alapuló adatokat gyűjt a vezetői viselkedésről, további betekintést nyújt az alkohol- és drogfogyasztásba. A részt vevő európai országokban a sofőrök 15,4%-a számolt be arról, hogy az elmúlt 30 napban alkoholfogyasztás után vezetett (Meesmann et al., 2024). 16,6% vélte úgy, hogy túllépte a megengedett alkoholszintet. 7,2% ismerte el, hogy kábítószer, leggyakrabban kannabisz fogyasztását követő egy órán belül vezetett. A férfi sofőrök gyakrabban számoltak be ittas vezetésről, mint a nők, és az összesített százalékos arány az életkorral csökkent. 


Milyen kockázatokkal jár? 

A 0,5 g/l véralkoholszinttel rendelkező vezetőknél 1,4-szer nagyobb a baleseti kockázat. Ez a kockázat 1,0 g/l koncentrációnál ötszörösére, 1,5 g/l koncentrációnál pedig húszszorosára nő (Európai Bizottság, 2023). Az alkohol rontja az önismeretet, növeli az önbizalmat, és kockázatvállaló magatartásra ösztönöz, például gyorshajtásra és veszélyes manőverekre. 

A drogok hatása anyagonként eltérő. Az amfetamin-használók nagyobb valószínűséggel gyorshajtanak és veszítik el a sáv feletti uralmat, míg a kannabisz-használók gyakran tudatában vannak a károsodásuknak (Vias, 2022). Ezt gyakran azzal próbálják kompenzálni, hogy lassabban vezetnek, gyorsabban haladnak, vagy egyáltalán nem vezetnek. A különböző drogok baleseti kockázatra gyakorolt pontos hatását azonban nehéz számszerűsíteni, mivel a kutatáshoz használt kísérleti dózisok jellemzően alacsonyabbak, mint a balesetek áldozatainak vérvizsgálatai során találtak. Becslések szerint például a kokainhasználattal járó kockázat 0,5-0,8 g/l, az amfetaminok esetében pedig 0,8-1,2 g/l véralkoholszinttel hasonlítható össze. 


Hogyan javíthatjuk a közlekedésbiztonságot? 

Számos tényező befolyásolja, hogy az emberek miért vezetnek alkohol vagy drogok hatása alatt. Ezek közé tartoznak a személyiségjellemzők (például az élménykeresés, az impulzivitás és a sebezhetetlenség érzése), az ittas vezetés nem tervezett jellege, a kortársak nyomása, a társadalmi körülmények, az alkohol megfizethetősége és a vezetés észlelt nehézsége (Európai Közlekedésbiztonsági Kultúra, 2022). A probléma összetett, társadalmi, orvosi és pszichológiai szempontokat is magában foglal. A visszaeső bűnelkövetők körében az ittas vezetés gyakran problémás alkohol- vagy drogfogyasztást tükröz. Az alkohollal összefüggő balesetek kétharmadában visszaeső bűnelkövető vesz részt. 

Ezért nincs egyetlen megoldás a közlekedésbiztonsági probléma kezelésére. Ehelyett integrált megközelítésre van szükség, amely több intézkedést ötvöz: 

  • Az alkohol túlzott fogyasztását csökkentő egészségügyi intézkedések (pl. minimum árképzés, magasabb adók, szigorúbb marketingszabályok)
  • A véralkoholszint megengedett határértékének csökkentése
  • Látható és következetes végrehajtás
  • Közúti biztonsági kampányok a társadalmi normák megváltoztatása és a tudatosság növelése érdekében
  • Alternatív közlekedési lehetőségek népszerűsítése
  • Rehabilitációs programok és alkoholzárak visszaeső bűnelkövetők számára
  • Világos vállalati szabályzatok, tesztelési és támogatási programok hivatásos sofőrök számára
  • Járműbe épített technológiák (álmosságérzékelés, ütközésfigyelmeztetések, sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek) 

Az ESRA3* felmérés szerint a legszélesebb körben támogatott szakpolitikai intézkedések az alkoholszondák beszerelése a visszaeső szabálysértők számára, valamint a zéró tolerancia a kezdő sofőrökkel szemben (Meesmann et al., 2024). A legkevésbé támogatott intézkedés a zéró tolerancia minden sofőrrel szemben. 

*az ESRA3 az European Survey of Road users’ Attitudes (Európai Közlekedők Attitűdfelmérése) harmadik hulláma. Az ESRA egy nagy nemzetközi kutatás, amely azt vizsgálja, hogyan viselkednek és mit gondolnak az emberek a közlekedésbiztonságról.


Az Európai Közúti Biztonsági Charta számos tagja azon dolgozik, hogy csökkentse az alkohol- és kábítószer-fogyasztással összefüggő közúti balesetek számát. Íme néhány bevált gyakorlat:

 

Referenciák:

  • Európai Bizottság (2023). Közúti közlekedésbiztonsági tematikus jelentés – Alkohol és kábítószerek. Európai Közúti közlekedésbiztonsági Megfigyelőközpont. Brüsszel, Európai Bizottság, Közlekedési Főigazgatóság.
  • Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (2022). Előrehaladás az ittas vezetés és más alkoholhoz köthető közúti halálesetek csökkentésében Európában. Brüsszel, Európai Közlekedésbiztonsági Tanács 
  • Meesmann, U., Pires, C., Wardenier, N. (2024). Vezetés alkohol, drogok vagy gyógyszer hatása alatt. ESRA3 Tematikus jelentés 10. sz. ESRA projekt (E-felmérés a közúti felhasználók attitűdjeiről).  (2024-R-31-EN). Vias intézet.  https://www.esranet.eu/storage/minisites/esra2023thematicreportno10drivingundertheinfluenceofalcoholdrugsormedication.pdf 
  • Vias Institute (2022) Briefing „Rijden onder invloed van drug”.  Brüsszel, Belgium, Vias Institute, www.vias.be/briefing
  • Egészségügyi Világszervezet. (2023). Globális közúti közlekedésbiztonsági helyzetjelentés 2023.  Licenc: CC BY-NC-SA 3.0 IGO.  https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/375016/9789240086517-eng.pdf?sequence=1


A publikációt figyelmünkbe ajánlotta: Georgios Yannis egy nemzetközileg elismert görög közlekedésbiztonsági kutató és egyetemi professzor. National Technical University of Athens (NTUA) – Athén. Az ESRA (European Survey of Road users’ Attitudes) projekt egyik vezető kutatója.