Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról - 2012. évi CXIX törvény

Az Országgyűlés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előterjesztése alapján számos ponton módosított egyes közlekedési tárgyú törvényeket 2012. július 12-én. A rendelkezések tervezhető jövőképet rögzítenek a hazai úthálózat fejlesztésében, fokozzák a közlekedés biztonságát, a gyakorlati tapasztalatok alapján segítik a korábban megszületett szabályok alkalmazását. Az alábbiakban a szerkesztőség az NFM ún. háttéranyagából ad közre válogatást. Az új előírások döntő többsége a módosítások kihirdetését (megjelenés: Magyar Közlöny 2012. július 23.) követő 15. napon lép hatályba.

Részleges forgalomelterelés szélsőséges időjárás miatt is

A törvénymódosítás kedvezőtlen időjárási körülmények esetén is lehetővé teszi a közútkezelők számára a forgalom átmeneti korlátozását vagy elterelését. Főként intenzív havazás idején lehet arra szükség, hogy elsősorban a tehergépkocsikat teljesen vagy részlegesen kitiltsák az utakról. Az üzemeltetési tapasztalatok szerint ugyanis e járművek erősen elhasznált abroncsaikkal nagy hóban nem képesek a biztonságos közlekedésre. Így balesetet okozhatnak, keresztbe fordulhatnak az úton, vagy megállhatnak a sávjukban, ami fennakadásokhoz, torlódásokhoz, közlekedési káoszhoz vezethet.

A közút kezelője a jövőben a biztonságos közlekedés feltételeinek helyreállásáig pihenőhelyre terelheti vagy félreállíthatja a tehergépkocsikat. Az új előírás csökkenti a balesetek kockázatát, elkerülhetővé teszi a közlekedők időveszteségeit, jelentős kapacitásokat szabadít fel a közútkezelőknél és a rendőrségnél. A jogszabályi lehetőség a nemzetközi (pl. szlovéniai) példák szerint is hasznosan alkalmazható a gyakorlatban.

Veszteglő, elhagyott járművek elszállítása

Az autópálya vagy autóút kezelője a jövőben eltávolíthatja vagy eltávolíttathatja a gyorsforgalmi út olyan területén veszteglő járművet, ahol a megállás tilos. Ehhez az üzembentartó vagy a tulajdonos és a rendőrség előzetes értesítésére van szükség. Balesetveszély esetén azonban elegendő csak a rendőrséget tájékoztatni az üzembentartó utólagos értesítése mellett. Az új előírásokban elsősorban a nyugatról keletre hazafelé tartó vendégmunkások által hátrahagyott roncsautók lehetnek érintettek, vagy azok a kamionok, amelyek műszaki hibáját az autópálya leállósávjában próbálják elhárítani.

Az üzembentartó köteles a járművet az eltávolítás és a tárolás költségeinek megtérítését követően elszállítani. Ha ezt 180 napon belül nem teszi meg, vagy kiléte ugyanilyen határidőn belül nem állapítható meg, a közútkezelő értékesítheti, vagy más módon hasznosíthatja (pl. elbontathatja) a járművet. Ha a jármű tulajdonosa ezt követően 60 napon belül jelentkezik, a befolyt ellenértéket a szállítási, tárolási és értékesítési költségek levonásával ki kell fizetni számára. E rendelkezések a felkészülés időigénye miatt 2012. november 1-jével lépnek hatályba.

Egyszer fizetendő pótdíj egy parkolás után

A törvénymódosítás egyértelműen kimondja, hogy ugyanazon a napon, egyazon díjköteles helyen díjfizetés nélkül történő parkolás esetén csak egyszer lehet pótdíjat kiszabni. Egyes területeken a járművek csak meghatározott ideig parkolhatnak. A megengedettnél tovább várakozó jármű vezetője szabálysértést követ el. A parkolási szolgáltatás ellenértékének késedelmes kiegyenlítése miatt kiszabott pótdíj értelemszerűen nem mentesíthet a szabálysértési bírság megfizetése alól. A díjfizetés nélkül parkoló jármű után tehát napi egyszeri pótdíj és a helyenként fennálló időtartamkorlát túllépése esetén legfeljebb még egyszeri szabálysértési bírság fizetendő. A pótdíj egy napon belül többszöri kiszabására a jövőben tehát nem lesz lehetőség.

Közúti ellenőri jogállás létrehozása

A tavalyi évtől a Nemzeti Közlekedési Hatóság területi szervei a kormányhivatalok közlekedési felügyelőségeinek szakigazgatási szerveivé váltak, ezzel huszonegy közlekedési hatóság jött létre. Idén januártól a közútkezelő is ellenőrizheti a díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatát. E változásokkal megsokszorozódott a közúti ellenőrzést végző szervezetek száma. A közúti ellenőri jogállás megteremtésével biztosítható ezek egységes feladatellátása, egységes követelmény- és továbbképzési rendszere. A szervezetek azonos elvek szerint eljárva, megfelelően felkészült szakemberekkel végezhetik az ellenőrzést.

A jogszabályváltozás nyomán nem jönnek létre új státuszok a közlekedési hatóságoknál. A cél a jelenlegi állomány országosan egységes szempontok szerinti továbbképzése, a megüresedő álláshelyekre belépő új munkatársak alkalmazásához szükséges követelmények egységes meghatározása. Így elérhető, hogy a továbbiakban ne lehessen példa eltérő eljárásokra az egyes megyékben, sem annak függvényeként, hogy az ellenőrzést a közlekedési hatóság vagy a közút kezelője végzi. Az előírásokat a törvénymódosítás 2013. július 1-jétől rendeli alkalmazni.

A külföldi rendszámok belföldi használatával kapcsolatos szabályok módosítása

A módosítás a gyakorlati tapasztalatok ismeretében, a hatályos előírások pontosításával, kiegészítésével mérsékli a külföldi rendszámok jogszerű magyarországi használatához kapcsolódó terheket. A jármű belföldi rendszámmal való ellátására a belföldi üzembentartó köteles. Az elfogadott szabályváltozással a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de életvitelszerűen (azaz legalább az év 185 napján) külföldön tartózkodó autósoknak nem kell magyar rendszámot kiváltaniuk. Így a lakóhelyet több országban is fenntartó személyek a szokásos tartózkodási helyük szerinti jogszabályoknak megfelelő módon regisztráltathatják járművüket. A más tulajdonában lévő, külföldi rendszámú jármű belföldön történő eseti használatának lehetősége 1 napról hat hónap alatt összesen 30 napra emelkedik. Az ellenőrzés során a szokásos tartózkodási hely az okiratok (közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat) hivatalos, hiteles fordítása nélkül is igazolható. A diplomáciai vagy egyéb külszolgálatban dolgozók és hozzátartozóik számára a megbízatás ideje alatt és az azt követő 30 napban nem kötelező a magyar rendszám kiváltása. A rendszámhasználatra vonatkozó rendelkezések legkésőbb a kihirdetésüket követő 60. napon életbe lépnek.

Továbbá:

18. §

A Kkt. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közlekedési hatóság a típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatától a gyártó vagy a forgalmazó kérelmére eltekint. E járművek forgalomba helyezéséhez szükséges adatszolgáltatást a belföldi gyártó, valamint a forgalmazó a közlekedési hatóság által rendelkezésükre bocsátott elektronikus csatornán keresztül teljesíti. A közlekedési hatóság a belföldi gyártó, valamint a forgalmazó ezen tevékenységét ellenőrzi.”

(Szükségesnek tartjuk a jogszabályban rögzíteni, hogy a közúti járművek vizsgálat nélküli, megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezésében a jármű belföldi gyártója, forgalmazója a közlekedési hatósággal kötött megállapodás alapján működik közre. A szabályozás többletterhet sem az ügyfeleknek, sem a hatóságnak nem okoz.)

19. §

A Kkt. 4/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A vizsgálóállomás által a közúti járművek időszakos vizsgálatával és rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén a közlekedési hatóság a vizsgálóállomással szemben 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.”

(A jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges volt a Kkt. 24/A. § rendelkezésének pontosítása.)

21. §

A Kkt. 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó hulladékká vált jármű bontásához a jármű tulajdonosának kérelmére a közlekedési hatóság által kiadott egyedi engedély szükséges. A regisztrált bontó-hulladékkezelő – a közlekedési hatósággal kötött megbízási szerződés alapján – a bontási engedély kiadását megelőző vizsgálatban közreműködik. A jármű forgalomból történő végleges kivonását csak a bontási engedély jogerőre emelkedését követően lehet elvégezni.”

(A javasolt módosítás összhangot teremt a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelettel.)

35. §

(1) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„15. a közúti árufuvarozásra, személyszállításra, a vizsgálóállomás által végzett közúti jármű vizsgálatára, az ömlesztett áruk szállítására és egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait,” (rendeletben állapítsa meg.)

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály, Magyar Közlöny, 98. szám