A magyar elnökség közlekedéspolitikai eredményei

Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár a magyar elnökség közlekedéspolitikai eredményeiről számolt be az Európai Parlament szakbizottsága (TRAN) előtt 2011. július 12-én, Brüsszelben. Kifejtette, hogy Magyarország a spanyol és belga triótársak munkájára építve szinte kivétel nélkül teljesítette ambiciózus közlekedési céljait. A bizottsági értékelés szerint az elmúlt félév az egyik legsikeresebb elnökségi időszak volt a közlekedéspolitikában.

Völner Pál elmondta, hogy az elnökség legfontosabb közlekedési rendezvényén, a TEN-T (trans-European transport network, transzeurópai közlekedési hálózat) felülvizsgálatról szóló februári, gödöllői miniszteri találkozón a tárcavezetők megfelelő kiindulási alapként fogadták el az új TEN-T szakpolitika tervezési és végrehajtási kérdéseiről szóló bizottsági munkaanyagot. Az Európai Bizottság képviselői ekkor jelezték: figyelembe veszik a tagállami álláspontokat. Az időközben lezajlott kétoldalú konzultációk a miniszteri találkozón elhangzottakat összegző elnökségi következtetésekkel együtt iránymutatásul szolgálhatnak a bizottság számára a TEN-T jogszabálytervezet ősszel várható megjelenése előtt. A TEN-T jelentősége a közlekedéspolitikai szempontokon túl finanszírozási szempontból is kimagasló. Kizárólag az e hálózaton tervezett közlekedési projektek kaphatnak támogatást az Európai Unió TEN-T költségvetéséből. Közúti fejlesztéshez pedig kizárólag TEN-T elemekre adható finanszírozás.

Az elnökség az európai közlekedéspolitika következő évtizedének fő irányait rögzítő Fehér Könyvről intenzív előkészítő tárgyalásokat követően irányadó vitát folytatott a tagállamokkal a júniusi tanácsülésen. A tagállami felszólalók a legsürgősebb feladatok között említették az európai közlekedési kutatási és innovációs politika megerősítését, a közlekedési hálózatok hatékony összekapcsolását, az Egységes Európai Közlekedési Térség befejezését, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését és fenntartását szolgáló új finanszírozási mechanizmusok és koherens társfinanszírozási keretek kifejlesztését, további helyi és nemzeti szintű akciók indítását a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében, és az intelligens közlekedési rendszerek kiterjesztését.

Az államtitkár komoly sikernek nevezte, hogy a magyar elnökség alatt zárult le eredményesen a több mint két éve húzódó tárgyalássorozat a nehéz tehergépjárművek infrastruktúra-használati díjairól szóló („Eurovignette”) irányelv módosításáról. A szakterület egyik legfontosabb szabályozása „a szennyező fizet” elv alkalmazását teszi lehetővé a közúti közlekedésben. A módosítást az Európai Parlament 2011. június 7-i ülése megszavazta.

Az első vasúti csomag átdolgozását célzó bizottsági javaslat az eddigieknél hatékonyabban segíti az európai vasúti piac integrációját és fejlődését. A belső piac megteremtése versenyképesebbé teszi a vasúti személy- és áruszállítást, amely az egyéb közlekedési módokhoz viszonyítva így nagyobb szerephez juthat. A júniusi tanácsülésen elfogadott általános megközelítés alapján már zajlanak az egyeztetések az Európai Parlamenttel a tervezet véglegesítéséről.

Az államtitkár megköszönte a Parlamentnek a kiegyensúlyozott és hatékony együttműködést. „A közösen elért sikerek hozzájárulnak ahhoz, hogy az Európai Unió megfelelő válaszokat adjon a közlekedési rendszer előtt álló kihívásokra, megerősítik az európai gazdaságot, elősegítik az európai polgárok jólétének biztosítását” – hangsúlyozta.