Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2022. augusztus | Olvasson bele!

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete értékelése

hirdetés

A gépjárműpiac és azt övező gazdasági környezet 2010-ben 2009-hez képest tovább romlott. Az újgépjármű-kereskedelmet alapvetően meghatározó finanszírozási környezet jelentősen szigorodott, kormányzati, törvény és felügyeleti intézkedések sora nehezítette az értékesítés finanszírozási támogatását. Sajnálatos az a körülmény, hogy a finanszírozók – a magánszemélyeknek szóló – új termékkel még nem jöttek ki, így egyfelől a finanszírozási termékek iránt nincs érdemi érdeklődés, miközben a hitelt vagy lízinget igénylő ügyfelek jelentős része az új szabályok szerint nem finanszírozható. Bízunk abban, hogy a jelentősen szigorított hitelezési környezetben a finanszírozók előbb-utóbb megtalálják azokat a termékeket, amelyekkel a hitelezés alacsony és kalkulálható kockázat mellett folytatható.

 

Jelentősek azok a tényezők is, amelyek alapján a magyar vásárlóerő az EU fejlettebb országaival szemben azzal a helyzettel szembesül, hogy vásárlóerő paritáson a közlekedési eszközök a legdrágábbak közé tartoznak fogyasztói listaáron, addig a lakosság átlagos jövedelme messze elmarad az EU-átlagtól. Elmondhatjuk tehát, hogy a magyarországi jelentős adóteher miatt végül a gépjárművek fogyasztói ára és üzemeltetési költsége hazánkban igen magas annak ellenére, hogy a gyári nagykereskedelmi transzferárak a legalacsonyabbak közé tartoznak az EU-ban.

A hazai nagy svájci frank alapú hitelállomány nemcsak azt jelenti, hogy az adósok törlesztőrészlete megnövekedett, hanem azt is, hogy a frankalapon korrigált tőketartozás mértéke – a szerződött hosszú futamidő miatt – szinte minden esetben jelentősen meghaladja a gépjármű piaci értékét, így ezek a gépjármű-tulajdonosok még évekig nem fognak tudni kiszállni autójukból és újat vásárolni. Pozitív változást jelenthet a lakosság nettó jövedelmének emelkedése, amely gépjárművásárlást is generálhat. További potenciál a vállalati autók elhalasztott cseréje, amelyek esetében a növekvő üzemeltetési költségek motiválják a céges autók lecserélését. A Széchenyi-terv járműiparra vonatkozó fejezete preferált ágazatnak minősíti a gépjárműjavító szektort, ami tagvállalataink és háló- zataik bevételi forrásainak jelentős részét termeli.

Úgy gondoljuk, hogy – az időnként felröppenő híresztelések ellenére – a márkaszervizekben végzett javítási és karbantartási munka az ügyfelek számára kiemelkedő minőséget és garanciát ad, miközben a látszólag magasabb óradíjak a szigorú gyári munkaóranormák miatt a végén sok esetben olcsóbb javítási számlaösszeget adnak ki, mint a látszólag olcsóbb óradíjjal, de nem a legkorszerűbb technológiával dolgozó, a gyári képzésen részt nem vett javítók esetében. Érzékelhetően növelné piaci lehetőségeinket, ha a kormány gazdaságpolitikája eredményeképpen mérséklődésnek indulna a CDS felár és hitelkamat, erősödne a forint és elkezdődne a munkahelyek számának gyarapodása. Mindez a gazdasági előnyök mellett a devizahitelesek helyzetének javulását, a potenciális vásárlók optimizmusát, jövőbe vetett hitét támogatná, ami a beruházási kedv egyik legfontosabb tényezője. Nem öncélúan gondolkodunk a piac növekedésében, hanem tekintetbe vesszük a több mint 11 éves személyautó-, a több mint 15 éves motor- és atöbb mint 11 éves teherautó-állomány környezeti hatásait, baleseti kockázatát is. Gyerekcipőben jár a feketegazdaság elleni fellépés, így – becslé- sek szerint – több tízezer külföldön forgalomba helyezett személygépjármű fut az útjainkon, és továbbra is virágzik a fekete és szürke behozatal. Ezek évente több ezres tételben csökkentik a legális újautó-piacot és több milliárd forinttal az állam bevételeit. A legnagyobb piaci tartaléknak gondoljuk a gazdaság fehérítését, amelynek során a legális értékesítői és javítói szakma versenyhátránya csökkenhet, és az adót és járulékot nem fizető feketegazdaság szerepe visszaszorulhat.

hirdetés

Erre vonatkozó konkrét javaslataink, amelyeket az Autós Nagykoalícióval együttműködve fogalmaztunk meg, a döntéshozók asztalán vannak. Őszintén reméljük, hogy Magyarország elindul a feketegazdaság hatékonyabb visszaszorításának útján, ami a legális szféra megerősödésével és ezzel automatikusan az állami költségvetési bevételek jelentős növekedésével jár. A személygépjárművek területén folyamatosan lassult a tavalyi év hasonló időszakához viszonyított csökkenés üteme és 28% alatt állt meg, amit elsősorban az utolsó két negyedév összességében nö- vekvő darabszámai okoztak. E mellett sajnos a személygépjármű forgalomba helyezés volumene továbbra is messze elmarad attól, ami az újgépjármű-értékesítő hálózatok talpon maradását biztosíthatja, azonban továbbra is biztatónak, a jövőre vonatkozó óvatos optimizmus alapjának tartjuk azt a trendet, amely a visszaesés fokozatos lassulását mutatja 2010 második félévében. A személyautók piacán továbbra is a céges eladások a meghatározók, ezek ará- nya folyamatosan növekszik, és mostanra meghaladja a 65%-ot. Ez a tendencia várhatóan mindaddig fennmarad, ameddig a magánvásárlók hitelfelvételi és vásárlási kedve vissza nem tér, illetve ameddig a finanszírozói környezet barátságosabbá nem válik. A kishaszonjárművek területén a javulás decemberben is folytató- dott. Ez azt mutatja, hogy a kishaszonjárműveket elsősorban használó kis- és középvállalatok helyzete, gazdasági kilátása stabilizálódni látszik, munkájukhoz egyre inkább szükség van ezekre a járművekre, illetve régebbi járműveik lecserélésére. A kishaszonjármű-forgalomban több mint 90% a céges értékesítés aránya.

Az év eleji jelentős 56%-os visszaesés mostanra 14% alá mérséklődött. A kishaszonjárművek és személyautók együttes piacán a céges értékesítés aránya a 2008-as 45% és a 2009-es 57% után 70% fölé emelkedett 2010-ben. A motorkerékpár-piac továbbra is – ugyan lassuló mértékben, de mégis – csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka a személygépjármű-piaci körülményekhez hasonló gazdasági környezet mellett a szezonalitás is. A hideg, a csapadék nem segíti a kétkerekűek piacát. Ennek megfelelően a motorkerékpár-piac visszaesése az év elejétől csak 5%-ot mérséklődött és a tavalyi évhez képest a visszaesés 37%-on állt meg. A motorkerékpár-piac fellendülését nagymértékben befolyásolhatja, hogy a kormányzat az egyesületünk által szorgalmazott lépéseket megteszi-e, és engedélyezi a 125 cm3 és ez alatti motorok vezetését „B” kategóriás jogosítvánnyal, illetve érvényt szerez-e annak a korábbi, később érthetetlen okból visszavont kormányrendeletnek, amely előírja az 50 cm3-es robogók regisztrációját. Utóbbi jelentősen csökkentené a feketekereskedelem szerepét, így gazdaságfehérítő, és adózási szempontból is jelentős lépés lenne.

Elfogadhatatlannak tartjuk azt az állapotot, hogy minden bizonnyal több százezer robogó műszaki vizsga és kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedik útjainkon. A nagyhaszonjármű-értékesítés éves szinten csaknem 10%-os növekedést mutat 2009 hasonló időszakához képest, azzal együtt, hogyalatta marad annak, amit a magyar gazdaság igénye indokolttá tenne. A gazdasági növekedés beindulása nagymértékben elősegítheti a nagyhaszonjármű-értékesítés további helyreállását, fejlődését. Fontos kezdeményezésünk, hogy a kormányzat azonos környezetvédelmi mércét alkalmazzon a használt és az új tehergépkocsik magyarországi forgalomba helyezése feltételéül, amely megszüntetné a használt nagyhaszonjármű import indokolatlan versenyelőnyét. A nagyhaszonjárművek javításában is jelentős versenyelőnyt élveznek a fekete- és szürkegazdaságban működő, adót nem fizető, megfelelő képzettséggel és szerszámozottsággal és működési engedéllyel nem rendelkező javítók. Ezek tevékenységének megszüntetése állami, környezetvédelmi és hatósági érdek. Egyesületünk a hatályos jogszabályok szigorú alkalmazását kéri a jogalkalmazó hatóságoktól. Indokoltnak tartanánk a nagyhaszonjárművek esetében a tulajdonszerzési illeték eltörlését, mint ahogy ilyen illeték más termelőeszközök esetében sincs.

A piac fokozatos magára találása, nagy autógyárak és autóipari beszállítók Magyarországra települése, illetve meglévő kapacitá- saik jelentős bővítése – amely önmagában a GDP mintegy 2%-os növekedését eredményezi – jelzi, hogy a nemzetgazdasági ágazatban egyre nagyobb szerepet játszó gépjármű szakma túléli a válságot és a következő években növekedés elé néz. A magyarországi újgépjármű-kereskedelem közel 50 000 embernek ad munkát, és több mint évi 110 milliárd forint adót fizet a válságidőszakban is, a regisztrációs adó összegével együtt. A jelenleg működő kereskedések telephelyeinek száma közel 800.

MGE sajtóinformáció 2011. január 6.


Kapcsolódó dokumentum:


62-63


Tetszett a cikk?

hirdetés

hirdetés