Járműevolúciós zsákutca?

A járműipari innovációs forradalom egyértelmű velejárója, hogy „nem minden az, aminek látszik”! Lassan merész ember az, aki a vizuális megjelenés alapján egyből meg tudja mondani, hogy milyen járműfajtát, járműkategóriát lát. A mobilitási szokások változása, főleg a városokban a parkolási korlátok, a piaci trendek, a gyártástechnológiai fejlesztések, energiaválság stb. – hogy csak néhányat említsünk korunk közúti közlekedési jellegzetességeiből – mind hozzájárultak ahhoz, hogy a járműipar kaméleonként alkalmazkodjon ezekhez a társadalmi, környezeti és nem utolsósorban gazdasági kihívásokhoz.

Emlékszünk-e még arra, hogy 2021- ben a müncheni IAA rendezvényen mutatkozott be például a XEV Yoyo végleges változata, aminek különlegessége, hogy a karosszériája és utastere szinte teljesen egészében 3D-nyomtatással készült? A statzon.com oldalon olvashatjuk, hogy az elektromobilitást, vagy röviden e-mobilitást úgy határozzák meg, mint elektromos hajtáslánc-technológiák, IT-technológiák és kapcsolódó infrastruktúrák használatát egy jármű mozgatására. Az erőátviteli technológiák közé tartoznak a teljesen elektromos járművek, a plug-in hibridek, valamint a hidrogént elektromos árammá alakító hidrogén tüzelőanyagcellás járművek. Valószínűleg egy elektromos jármű képe jut eszünkbe, amikor az e-mobilitásról beszélünk, hisz az elmúlt években ezek térnyeréséről beszélt a szakma. Az Euromonitor jelentése szerint az elektromos járművek regisztrációja több mint háromszorosára nőtt 2017 és 2021 között, 3,7 millióról 11,8 millióra. Ez egyértelműen egy gyorsan növekvő piac. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az e-mobilitás sokkal több, mint a személygépkocsik. Az e-mobilitás fejlesztésével együtt kell járnia a közlekedés minden formája fejlesztésének is: e-buszok, autómegosztók, e-robogók, e-biciklik, kerékpárutak, sétálóutcák stb., mert a mobilitási hálózat átalakítása a közlekedés forradalmasítását jelenti. Kultúra, amely befolyásolja az emberek közlekedési módját.