Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2022. június | Olvasson bele!

Előzetes eredetiség-vizsgálat és a GDPR

hirdetés

A gépjárművek előéletének lekérhetősége fokozott figyelembe helyezte az előzetes eredetiségvizsgálatokat. Ennek erőteljes alátámasztása a KERT rendszerben is megtalálható Módszertani Útmutató, mely nem előírásos teljesítés esetére komoly szankciókat helyez kilátásba. A helyzet árnyalt, hisz egyrészt ki és mikor hitelesítette ezt a Módszertani Útmutatót, illetve bárminemű szankcionálást – főleg az adatvédelmi GDPR-követelményekre való hivatkozással – kilátásba helyezni egyrészt a szerződések módosítása nélkül, másrészt pedig az EU jogrendszerének megfelelően, nem helytálló, hisz csak jogszabályban közzétett követelmények képezhetnek hatósági jogkövetkezményeket.

A fényképek minőségével, irányultságával, tartalmával kapcsolatban az alábbiakra mutatnánk rá:

A 301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet, mely 2018. január 1-jén lépett hatályba, az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szól. A hatósági szerződés kötelező tartalmi elemeiről ezt olvashatjuk benne:
5. § (1) A közreműködővel a Kknyt. 33/A. § (2) bekezdése alapján kötendő hatósági szerződésnek tartalmaznia kell:
g) a közreműködő vizsgálóállomásai által az eredetiségvizsgálati tevékenységet támogató rendszerbe (a továbbiakban: KERT) elektronikus úton továbbítandó, a KERT rendszerben rögzítendő adatok körét, az erre vonatkozó kötelezettségvállalást.

4. melléklet a 301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelethez
Az előzetes eredetiségvizsgálat végzésének technológiai folyamata:

hirdetés

5. A vizsgáló feladatai
A vizsgáló állomáson az adminisztrációs ügyintéző a vonatkozó eljárásrend szerint elvégzi az alábbi feladatokat: A vizsgálati adatokat felvételezi és továbbítja a hatóság számára. Ezen belül:
a vizsgált jármű kategóriájához illeszkedően elvégzi az alábbiakban meghatározott (alfanumerikus és képi) adatok felvételezését, és azokat elektronikusan továbbítja a hatóság számára.

7. A jármű vizsgálatának sorrendje:
1. A jármű vizsgálat előtti állapotának képi dokumentálása, melynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a vizsgált jármű minden látható része – különös figyelemmel az esetleges sérülésekre, jellegzetességekre, felszereltségekre, kilométer-számláló állása – visszaellenőrzésre alkalmas módon rögzítésre kerüljön. Az általános felmérés során figyelmet kell fordítani a vizuális ellenőrzésre, melynek célja annak a megállapítása, hogy a karosszéria nem rendelkezik-e típus idegen szerkezeti elemekkel.
2. A jármű egyedi azonosító jeleinek, az alvázszámot hordozó elem bekötési, csatlakozási pontjainak képi rögzítése tisztítás előtti állapotban.
3. Az egyedi azonosítók specifikus szerrel történő tisztítása. Az egyedi azonosításra alkalmas jelölések felfedése, adattartamának ellenőrzése, az adatok közvetlenül számítógépbe történő továbbítása.
4. A jármű meghatározott pontjain a festékréteg vastagságának műszeres ellenőrzése olyan eszközzel, mely képes közvetlenül a számítógépbe továbbítani a mért adatokat.
5. Az alvázszám felépítésének, környezetének, a hordozóelem illesztéseinek, a karosszériaelemek illesztéseinek ellenőrzése, a gyári rögzítés –, illetve beavatkozás – vizsgálata érdekében.
6. A jármű alvázának, karosszériájának alulról történő vizsgálata és annak képi dokumentálása.
7. Képi dokumentáció készítése: típus-, kód-, adréma-, alvázszám- és produkciós táblákról, ezek rögzítéséről és ha lehetséges, akkor a fonák oldaláról is úgy, hogy ezek fellelhetőségi helyei a képi dokumentáció alapján beazonosíthatók legyenek. A papír és műanyag bázisú azonosító elemekről: gyártási szalag, kód zászló, vevőszolgálati matrica, Szövetségi Biztonsági Bizonyítvány, 3M, szín-, bárkód-azonosítási és VIN matrica, oly módon, hogy ezek megtalálási helyei a videófelvétel alapján beazonosíthatók legyenek. A gyártás idejére vonatkozó időpontokat az ilyen adatokat tartalmazó alkatrészekről. Egyedi sajátosságait: korábbi sérülések, hegesztési varratok, jelenlegi sérülések, házilagos megoldások, és minden olyasmi, ami a járműre nézve egyedi megoldás.

6. Az eredetiségvizsgálat vizsgáló eszközei
b) Vizsgáló eszközök: 6. digitális fényképezőgép (legalább: 3,0 Megapixel felbontás, 512 MByte méretű memória kártya, közvetlen PC-re töltés lehetősége, az alvázszám rögzítéséhez alkalmas makro-funkció).

ÉSZREVÉTELEINK

A Módszertani Útmutatóval ellentétben, a jogszabályban tehát továbbra sincs a vizsgáló eszközöknél csőkamera előírva. Ez eddig is csak egyfajta szakmai ajánlás volt, és most is csak egy lehetőség. Az igaz, hogy a mai leburkolt motoroknál a motorszám/ motorkód rögzítéséhez jelentősen megkönnyíti a munkát. Itt egy kicsit a fényképek minőségének oldaláról, indirekt módon próbálnak beavatkozni az infrastrukturális háttérbe. Maga a Módszertani Útmutató végén az adatvédelmi követelmények – esetünkben a GDPR – megsértésére próbálnak utalni, de azt ne felejtsük el, hogy az adat kezelője nem a vizsgálóállomás (!), hanem a KERT rendszert biztosító minisztérium, illetve ezáltal az adat kezelője és feldolgozója is egyben ő. Így a Módszertani Útmutató végén megjelölt gigabírság megemlítése első körben magára a KERT rendszert biztosító szervezetre vonatkoztatott. A KERT rendszer ráadásul egy internet alapú, online rendszer, melyhez a szóban forgó adatkezelő szoftver nem is kell, és nincs is a vizsgálóállomásokon telepítve. Amit esetleg meg lehet – és javasolt – tenni, hogy az eredetiségvizsgáló állomások GDPR Szabályzatába legyen beírva, hogy ún. „adatvédelmi incidens” akkor keletkezik, ha az eredetiségvizsgálat során a fényképezőgépekben lévő valamennyi, e tevékenységhez kapcsolódó fénykép nem kerül kitörlésre, illetve annak leszabályozása, hogy semmiféle okmányról bármilyen adathordozón, módon rögzített másolat nem kerül archiválásra.


Kapcsolódó dokumentum:


elozetes-eredetiseg-vizsgalat-es-a-gdpr


Tetszett a cikk?

hirdetés

hirdetés