A vártnál lassabban terjed az elektromos autózás

Bár a berlini kormány 2020-ra 1 millió villanyautót szeretne látni az ország útjain, a német energiacégek többsége szerint ezt nem fogják elérni. Egyharmaduk még ennek felével sem kalkulál, míg további egyharmad úgy látja, hogy 8 év múlva csak fél- és egymillió közé nőhet az e-járművek száma – derült ki a stuttgarti központú IFUA Horváth & Partners vállalatvezetési tanácsadó cég felméréséből.

A német energiacégek igyekeznek kiszolgálni az elektromos közlekedést, például töltőállomásokat építenek vagy a töltéshez speciális áramtarifát alakítanak ki, ám ezt a területet nem üzleti szempontból tartják vonzónak.  A felmérésben részt vevő, a piac 85 százalékát reprezentáló 71 német és osztrák energiavállalatnak csak egy kis része számít arra, hogy növelheti az eredményességét az e-mobilitás révén. Ugyanakkor 90 százalékuk szerint ez javítja a megítélésüket, 70 százalékuk szerint pedig az ügyfélmegtartó képességüket is, továbbá lehetőséget teremt arra, hogy más termékeket is eladjanak az e-autós fogyasztóiknak. A fejlődést gátolja, hogy a piacra lépés igen kockázatos: a szükséges beruházások drágák, a technológiai szabványok kialakulatlanok és nem kiforrott az üzleti modell sem.

Bár a németek is elégedetlenek a saját tempójukkal, Magyarországon sokkal lassabban hódít az elektromos autózás – kommentálja a felmérés eredményét Sorossy Sándor, az IFUA Horváth & Partners partnere. Emlékeztet arra, hogy míg a 3,5 millió lakosú Berlinben 2015-re várhatóan 26 ezer villanyautó közlekedik majd, addig a fele akkora lélekszámú, 1,7 milliós Budapesten akkorra csak ezer ilyen jármű lesz az RWE energiavállalat becslése szerint. Az e-mobilitás elsősorban ott terjed, ahol támogatást élvez, mint több nyugat-európai országban, Japánban és az Egyesült Államokban. Például a német kormány 2013-ig 1 milliárd eurót fordít az ezzel kapcsolatos kutatások támogatására, s a villanyautó-tulajdonosok mentesülnek a gépjárműadó alól, a 2015 végéig vásárolt kocsiknál 10 évre, utána pedig 5 évre. Sorossy Sándor szerint az állami támogatást indokolhatja, hogy az e-autó hosszú távon teljesen környezetbaráttá válhat, hiszen akár otthon termelt megújuló energiával (például napelemmel) is feltölthetjük az akkumulátorát. Ehhez még korszerűsíteni kell az elektromos áram töltésének és tárolásának technológiáját, de ha ez megtörténik, akkor az eredményt más területeken is hasznosítani lehet majd. Sorossy felhívja a figyelmet arra, hogy az elektromos autók megjelenése a mai elképzelések szerint 2020-ig nem gyakorol kimutatható hatást a hazai villamosenergia-rendszerre.