Kis gyártói körkép az elektromobilitással kapcsolatosan

A Mercedes-Benz, a belső égésű motorok úttörőjeként ismert német autógyártó szerint az elektromos járművek lesznek a domináns megoldás az utakon, különösen a luxus elektromos járművek. Az autógyártó vezérigazgatója azt mondja, hogy ebben az évtizedben lépésről lépésre megtörténik a luxus elektromos járművekre történő átállás. A Carl Benz belső égésű motorjának 1879-es megjelenése után 100 évvel gyorsan előre haladva, az autóipar az egyik legjelentősebb átalakuláson megy keresztül a hőskor óta. A Mercedes Benz úgy látja, hogy az elektromos tendencia egyre terjed, mivel a fogyasztók – különösen a luxusvásárlók – egyre inkább az elektromos járművekre váltanak a belső égésű motorok helyett.

A Mercedes-Benz vezérigazgatója, Ola Kallenius a CNBC-nek adott interjújában azt mondta: „Lépésről lépésre azt látjuk, hogy a piac a belső égésű motorokról az elektromos járművek felé fordul.” A Mercedes-Benz azt tervezi, hogy ezen az évtizeden belül teljesen elektromos márkává válik, és 2025-ig minden általa kínált modellhez EV-alternatívát dob piacra. Ezen túlmenően 2025-től minden új járműarchitektúra csak elektromos modellekhez készül. Kallenius továbbra is azt állítja, hogy a váltás gyorsabban megtörténhet, mint ahogy azt a legtöbben várják a luxus-EV-k esetében, és azt is kijelentette: Nagyon hiszem, hogy ebben az évtizedben a csúcstechnológiás belső égésű motorokon alapuló gyártásról a luxus szegmensben dominánsan elektromos, ha nem is kizárólag elektromos gyártásra fogunk váltani.” Mindenesetre a CO2 probléma a mérnökök tervezőasztalán már véget ért, a Mercedes szerint ahogy az elektromos járművekre való átállás felgyorsul, az jobb a bolygó számára, és az üzletet is fellendítheti.

Az EV témakör másik fontos vetületével kapcsolatosan fáj a Ford feje. Az elektromobilitás és a munkaerőszükséglet egymásra hatása igen fontos szempont, az összeütközések feloldása az a témakör, amely fölött fájhat is a cégvezetők feje. A Ford vezérigazgatója Jim Farley feje mostanában amiatt fáj, hogy a lehető legtöbb saját alkatrészt igyekszik megépíteni elektromos járműveihez, hogy ellensúlyozza az ilyen autók és teherautók gyártásához szükséges dolgozók számának várható 40%-os csökkenését.

Farley a Ford alkatrészek beszerzésére irányuló legújabb erőfeszítéseit az autóipar korai időszakaihoz hasonlította, amikor a cégek a legtöbb, ha nem az összes alkatrészt gyártották. A dolog műszaki-technikai értelmén túl a munkahelyek és a munkaerő megtartása egy másik ok, amiért a Ford több alkatrészt szeretne házon belül építeni, nem pedig beszállítóktól vásárolni. Elmondta, hogy a Ford ahelyett, hogy felvásárolna, inkább épít ilyen vállalkozásokat. Az egyre népszerűbb Mustang Mach-E crossoverhez idáig a cég motorokat és akkumulátorokat vásárolt. Farley kijelentése szerint ez többé nem lesz így. A Ford iker lítium-ion akkumulátor üzemet épít Kentucky központjában a dél-koreai székhelyű SK Innovation BlueOvalSK nevű vegyesvállalatán keresztül, valamint egy hatalmas, 3600 hektáros üzemet Tennessee nyugati részén, melynek értéke 11,4 milliárd dollár.

A Toyotát, a hibrid járművek királyát egyes környezetvédő csoportok górcső alá vették, mert óvatosan fektet be teljesen elektromos járművekbe. A vállalat nem hiszi, hogy az akkumulátoros elektromos járművek az egyetlen megoldás a fenntarthatóbb járművek előállítására és a szén-dioxid-semlegesség elérésére. A Toyota 2030-ig 3,5 millió elektromos jármű legyártását tűzte ki célul, ami jelenlegi eladásainak több mint egyharmada, míg a rivális autógyártók azt ígérik, hogy kizárólag ilyen járműveket kínálnak. Anno a Prius sikere volt mikor is az emelkedő benzinárak közepette megnőtt a jármű iránti kereslet, ez a többi gyártót is arra inspirálta, hogy hibrid modelleket dobjon piacra. A Prius járművek, köztük a hálózatról tölthető hibrid elektromos modell, továbbra is a leginkább üzemanyag-takarékos autók közé tartoznak.

Ám ahogy az autóipar áttér az akkumulátoros jövőre, a japán autógyártó kiesett a megoldás egykori támogatói közül, és vonakodik a kizárólagosan elektromos járművekbe fektetni. Míg az olyan autógyártók, mint a General Motors vagy a Volkswagen és mások dollármilliárdokat fektetnek be olyan teljesen elektromos járművek fejlesztésébe, amelyekhez nincs szükség belső égésű motorokra, a Toyota ebben kicsit lemaradt, csak nemrég jelentett be a trend nyomán hasonló szándékot és beruházásokat.

A stratégia a világ legnagyobb autógyártóját szembe állította számos riválisával és kérdéseket vetett fel elkötelezettségével kapcsolatban, annak ellenére, hogy a vállalat 2050-re szén-dioxid-semlegessé kíván válni. Mindazonáltal a Toyota nincs egyedül az ilyen tervekkel. A Stellantis, valamint a Ford is hasonló elektromos hibrid modelleket fejleszt. A mainstream hibrid járművek gyártója tekintetében azonban figyelemre méltó az elektromos járművek konzervatív megközelítése.

A Toyota vezetése szerint az elektromos járművek magas költsége és az infrastruktúrájának hiánya miatt a világ nem minden területe veszi át egyforma ütemben az elektromos járműveket. „Bármennyire is akarják az emberek az elektromos járműveket, a piac nem elég érett és nem elég felkészült... olyan szinten, amely a tömeges elterjedéshez lenne szükséges” – mondta Jack Hollis, a Toyota Motor North értékesítési alelnöke. Amellett, hogy a Toyota 28 milliárd dollárt fektet elektromos járművek fejlesztésébe, ezzel egyidejűleg, párhuzamosan más alternatív hajtási megoldásokban is gondolkodik és be is fektet az ezekkel kapcsolatos projektekbe.

Mindenesetre a 2035-ös dátum több gyártó számára egy mérföldkőként került kitűzésre. Míg a Daimler Trucks 2035-re legyártott járművei közel 50%-át szeretné elektromos járművé tenni, addig a GM 2035-ig kizárólag zéró károsanyag-kibocsátású elektromos járműveket szeretne kínálni.

Láthatjuk a trendek és a megindulások sem irányaik, sem pedig intenzitásuk tekintetében nem állandóak; drasztikus határt jelent, hogy a piac nem elég érett és nem elég felkészült, olyan szinten, amely a tömeges elterjedéshez lenne szükséges. Egyéb alternatív hajtások tekintetében pedig döntően a gazdaságföldrajzi és az infrastrukturális adottságok döntően beleszólnak akár egész országok és piacok trendjeibe is.

forrás: cnbc.com