Tovább szorul a hurok az autógyártók körül

A tervezettnél nagyobb mértékben, 40 százalékkal szorítanák le 2030-ra az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es szinthez képest az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén elfogadott határozat értelmében.

Az Európai Bizottság eredeti javaslatai alapján 2025-re 15 százalékkal, 2030-ra 30 százalékkal kellene csökkenteni az új személyautók és könnyű haszongépjárművek által kibocsátható szén-dioxid mennyiségét a 2021-re előirányzott értékhez képest. Az EP azonban ennél ambiciózusabb csökkentést írna elő: 2025-re 20, 2030-ra 40 százalékot. A célértékeket túllépő gyártóknak pedig büntetést kellene fizetniük az európai költségvetésbe, amiből az autóipari változások által érintett munkaerő továbbképzését finanszíroznák.

A 389:239 arányban megszavazott indítvány szerint segíteni kell az elektromos autók elterjedését: 2025-re 20 százalékra, 2030-ra pedig 35 százalékra kell növelni Európában a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedését a személyautók és kisteherautók esetében.

Felszólították emellett az Európai Bizottságot, hogy két éven belül álljon elő a szén-dioxid-kibocsátást valós környezetben mérő tesztet előíró tervezettel. A nitrogén-oxid esetében már bevezetetthez hasonló ezen teszteknek 2023-ra működniük kell - szögezték le a képviselők. Az Európai Parlament hangsúlyozta: jövő év végére törvényileg biztosítani kell, hogy a fogyasztók pontos és összevethető információhoz jussanak az új gépjárművek üzemanyag-fogyasztásáról, illetve szén-dioxid- és szennyezőanyag-kibocsátásáról.

Kitértek arra is, hogy a zöld autóipari és technológiai változásoknak negatív társadalmi következményei is lehetnek, az EU-nak ezért támogatnia kell az ágazatban dolgozók tovább- és átképzését, elsősorban az átmenet által leginkább érintett régiókban.

"A jogszabály tervezete nem pusztán a káros gázok kibocsátását csökkenti és a környezetet védi, hanem megfelelő ösztönzőket ad az autógyártóknak, infrastruktúra-beruházásokra sarkall, a munkavállalók számára pedig igazságos átmenetet biztosít" - emelte ki Miriam Dalli máltai szociáldemokrata jelentéstevő.

A tagállamok kormányait tömörítő tanács várhatóan jövő héten fogadja el az álláspontját az ügyben, ezután kezdődhetnek meg az intézményközi tárgyalások. A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A hivatalos adatok szerint mindössze 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben Európában, a hibrideké pedig 0,4 százalék. Európában évente 400 ezer korai haláleset írható a légszennyezés számlájára.

Harald Krüger, a BMW vezérigazgatója elmondta, mit gondol az Európai Uniónak a szén-dioxid-kibocsátás – és ezzel arányban az átlagos fogyasztás – csökkentésére vonatkozó elképzeléséről: teljesíthetetlen álom... szerinte egyszerűen lehetetlen 2030-ra 45%-os csökkentést elérni.

Krüger szerint ahhoz, hogy az új autók szén-dioxid-kibocsátási átlagának csökkenése 45% legyen 2030-ra, tíz új autóból hétnek elektromosnak, vagy konnektoros hibridnek kellene lennie, amit nem csak az autógyárak nem tudnának megoldani, de az addigra kiépíthető elektromos töltőhálózat sem lenne képes kezelni. „30% a legtöbb, amit az iparág meg tudna valahogy oldani” - mondta a BMW vezetője.

A BMW, bár viszonylag régóta kínál elektromos autót – az i3-as öt éve kapható – a konkurenciához képest elég visszafogott elektromosítási programmal rendelkezik. Még egy tisztán elektromos modellt ígérnek 2021-re, és 2025-re 20 típusukból lesz kapható konnektoros hibrid kivitel.