A légfékrendszer üzemanyaga

A biztonságos közlekedés fontos alapfeltétele a jól működő fékrendszer. Ehhez a haszonjárműveknél jó minőségű üzemanyag, azaz elegendő mennyiségű sűrített levegő szükséges. Ennek részleteiről olvashat az alábbiakban.

Motorra integrált egyhengeres kompresszor

 Légsűrítő és működésének körülményei

A légfékrendszer fontos eleme, a kompresszor, amely a megfelelő mennyiségű és nyomású sűrített levegőt szállítja. A haszonjárművek légfékrendszerének kifogástalan működtetéséhez nagyon fontos a kompresszor által beszívott levegő megfelelő előkészítése.
A kompresszor kenése a belsőégésű motor fő-olajcsatornájáról történik, amely egy bizonyos nyomással szállítja a már megszűrt és lehűtött kenőolajat. A léghűtéses kompresszorok hengerfejét is gyakran a motor hűtőkörében keringő folyadékkal hűtik, hiszen a levegő sűrítése melegedéssel jár.
Az igényelt sűrített levegő mennyiségének megfelelő lökettérfogatú kompresszort kell a motorra szerelni, ami azt jelenti, hogy találkozhatunk egy-,, vagy két hengeres kivitellel is. A nagyobb szállítóteljesítményű légsűrítők már nem ékszíj, hanem fogaskerék hajtásúak. Az újabb járműveknél gyakran találkozunk motorra integrált kompresszorral, mely már nem alkalmazható általánosan, hanem csak arra a motorblokkra szerelhető fel, amelyre tervezték.

Egyhengeres vízhűtéses kompresszor és a hűtő csőkígyó

Ha a kompresszor felszerelése nem körültekintő

A napi gyakorlatban sajnos találkozni lehet olyan „0” km-es meghibásodásokkal, amelyek a kompresszor felszereléskor keletkeznek. Jellemzően a a kompresszor hengerfejtömítésnél sűrített levegő vesztés miatt reklamálnak. Ilyen meghibásodás akkor jelentkezik, amikor a felszereléskor nem tisztítják ki, illetve nem cserélik ki a légsűrítőt és a légszárítót összekötő hűtőcsövet. A cső belsejében vastagon lerakódik az elkokszosodott kenőolaj és emiatt leszűkül a belső keresztmetszet. Megnő az áramlási ellenállás, de el is dugulhat a cső. Ez nyomásnövekedést eredményez, mely a kompresszor alkatrészeit terheli. A leggyöngébb a hengerfejtömítés, melyet elszakít és ott áramlik a szabadba a sűrített levegő.

Szakszerűtlen szerelés

A másik gyakori probléma, amikor a peremes felfogatású kompresszort nem a megfelelő tömítéssel szerelik, hanem valamilyen tömítőmasszával kenik be a felfekvő felületet. felszereléskor Ez okozhatja az olaj visszafolyó furat részleges, vagy teljes eltömődését. Mivel az olaj nem tud visszafolyni a motor olajteknőjébe, menő az olajszint, majd a nyomás is a kompresszor kartelében. Emiatt fokozódik az olajfelhordás, de súlyosabb esetben mechanikai sérülés is bekövetkezhet.

Növekvő olajfelhordás

A másik gyakori hiba a kompresszorok növekvő olajfelhordása, mely problémát már több tényező is befolyásolja. Ha a beszívott levegő nem megfelelő tisztaságú az egymáson elmozduló alkatrészeknél fokozódik a kopás, mint például a hengerfurat és a dugattyú között növekszik a hézag, kopnak a dugattyúgyűrűk is, ami azt eredményezi, hogy egyre több olaj kerül a sűrített levegőbe, ami a sűrítési hőmérsékleten kokszosodik és az előzőekben leírt problémák jelentkeznek. Haszonjárműveinknél a legtöbb légsűrítő a motorral közös légszűrőn keresztül szívja a levegőt. Ha a légszűrő eltömődött, sérült vagy nem megfelelő tisztítóképességű, akkor a szennyezett levegő,amit a kompresszor beszív, jelentős kopásokat eredményez. Ezen kívül szívó ütemben a szokásosnál kisebb nyomás miatt egyre több kenőolaj jut át a kompresszor nyomóterébe. Ez a jelenség a kopáson felül tovább fokozza a sűrített levegőbe kerülő kenőolaj mennyiségét. A hibajelenséget először a nyomásszabályozó, vagy a légszárító lefúvó-csonkján, a hangtompítónál lehet észre venni.

Olajleválasztó nélkül és olajleválasztóval működő légszárító betét belseje azonos üzemóra után

Ha kevés a sűrített levegő

Találkozunk olyan hibával is, hogy lassan töltődik fel a rendszer, kevés a sűrített levegő, illetve nem elegendő a nyomás. Ezeknek is több oka lehet, mint például a hengerfejben lerakodó olajkoksz. Ez csökkenti a sűrítési tér térfogatát a lerakódás megakadályozhatja a szelepek tökéletes zárását. Energiatakarékos kompresszoroknál ha éppen akkor dugul el a vezérlő furat, amikor a hengerfejben kialakított segédtér nyitva van (energiatakarékos üzemmód) nem lesz megfelelő a szállítóképesség. Rosszul beállított nyomásszabályozó, vagy légszárító regeneráció is okozhat hasonló jelenségeket.
Az eddigiekből is levonhatjuk azt a következtetést, hogy a rendszeresen és megfelelően karbantartott sűrített levegő előkészítő rendszer jelentősen csökkenti a fékrendszer elemeinek meghibásodását. Általánosságban is elmondható, hogy a rendszeres és gondos karbantartással, odafigyeléssel meg lehet előzni a meghibásodások, az ezek miatt bekövetkező baleseteket, és jelentős összeget lehet megtakarítani a gépjármű javítási költségéből.

A légszárító és a kapcsolódó szerelvények

A második generációs elektronikával működő légszárító az EAC2

A leggyakrabban bejelentett hiba ok a légszárítók esetében a szivárgás. Szinte minden esetben erős szennyeződés tapasztalható ilyen esetekben. A szennyeződés jellege szilárd, olajsár, olajkoksz. Ezek a szilárd szemcsék a tömítő-felületekbe rakódva, beleégve azonnal szivárgást okoznak. Megnövekedett mennyiségű szennyeződés a szivárgás olyan mértékű emelkedéséhez vezethet, hogy a légszárító nyomásszabályzó és patron regeneráló működése nem megfelelő. A légsűrítő túlterhelése, az üresjárati idő csökkenése miatt, egyre több szennyeződés kerülhet a légfék szerelvényekbe. (A kompresszor üzemidejének ideális aránya: 40% bekapcsolási fázis és 60% üresjárat.)

Kéthengeres peremes csatlakozású kompresszor vízhűtéses hengerfejjel

A hibamegelőzés alapvetően három pilléren áll:
1. Légsűrítő, hűtőcső és a légszárító rendszeres karbantartása. A kompresszor esetében nagyon fontos a beszívott levegő tisztasága, mennyisége. Tehát nem szabad elhanyagolni a jármű-,illetve a motorgyártó előírásait a rendszeres levegőszűrő cseréjével kapcsolatban.
2. Ezzel párhuzamos érdemes odafigyelni a motorból jövő kartergázokra is. Hiszen az esetek többségében a légsűrítő és a motor közös szívócsőből szívja a levegőt. Ezért a szívócsőbe bejutó kartelgázt a kompresszor is beszívja. Ezzel egy másodlagos „olajfelhordási” okkal kell szembenéznünk. Ezért is nagyon fontos a megfelelően karbantartott motor.
3. A hűtésről is megfelelően kell gondoskodni, hiszen a nem megfelelő hűtésű kompresszorból az elvárhatónál melegebb sűrített levegő fog kilépni, és ez fokozhatja az olajkoksz képződését a hűtőcsőben, illetve a légszárítóban.

A hűtőcső (a fém-spirálcső) a légsűrítőből bekerülő olajgőz miatt egyre jobban eltömődik és emiatt a rajta keresztül áramló sűrített levegő mennyisége csökken. Az egyre szűkülő keresztmetszet a hűtés hatékonyságát nagy mértékben rontja, így egy idő után a légszárítóba a már nem megengedett hőmérsékletű levegő jut és a nyomásszabályzó-terében levő műanyag, és gumialkatrészek tönkremenetelét idézheti elő. Ezért tanácsoljuk a légsűrítő cseréjekor a mögé szerelt hűtőcső ellenőrzését, szükség szerinti cseréjét.

A légszárítónál a szárító patron cseréje évente javasolt. Célszerűen a téli üzemre való felkészülés idején végrehajtani, de ettől természetesen el is lehet térni. Amennyiben a patron telítődik olajjal, illetve a regenerálásra szolgáló granulátum „elfárad” nem képes ellátni feladatát. Így tehát az egyik legfontosabb eleme a sűrített levegő előkészítésnek a légszárító patron. Ha a lefúvó csonknál, illetve hangtompítónál olajkiválást tapasztalunk, akkor célszerű a teljes sűrített levegő ellátó rendszert felülvizsgálni, mert ezzel komolyabb károkat előzhetünk meg. Ezen kívül a patront is ki kell cserélni.
A patronok védelme miatt gyakran olaj és kondenzátum leválasztó szerelvényt építenek be a kompresszor és a légszárító közé. A Knorr-Bremsének van olyan légszárító változata is, melynek integrális részét képezi az olajleválasztó.
Mint minden vizsgálat, a légszárítóé is szemrevételezéssel kezdődik. Így megnézzük a típustáblán feltüntetett adatokat, továbbá a terméken levő összes rögzítő-, jelölő lakkokat is. Igen gyakori, hogy a visszakapott terméken a nyomásszabályzó csavart rögzítő lakk fel van törve. Ez arról árulkodik, hogy a vevő elállította az előírásoknak megfelelően beállított szelep lekapcsolási nyomását. A megemelkedett rendszernyomás, pedig károsan befolyásolhatja a rendszerben található szerelvények élettartamát. Ezzel ellentétben az előírtnál alacsonyabb lekapcsolási nyomás a fék- és az egyéb pneumatikus rendszerek rendellenes működéséhez vezethet.

A légszárító és az olaj és kondenzátum leválasztó kombinációja

Nem szabad megfeledkeznünk a többkörös védőszelepekről sem, melyek a sűrített levegő előkészítő rendszer fontos részei. Ezek választják el egymástól a különböző köröket. Amennyiben azt a légszárítóval összeépítik a védőszelepet APU-ról beszélünk (Air Processing Unit) angol elnevezés rövidítése alapján. A karbantartást végzőknek pedig minél hamarabb meg kell barátkozni azzal a ténnyel, hogy erre a területre is betört az elektronika. A Renault és a Mercedes már sorozatban építi be az elektronikával működtetett légszárítókat az EAC-ket. Ezért azok javításhoz, karbantartáshoz a kéziszerszámok helyett egyre inkább LAPTOP-ra és megfelelő programra van szükség.