Villanymotorok – 5. rész - Aszinkronmotoros járműhajtások

Felépítés, működési elv

Az aszinkronmotorok egy 1 kW-os változatáról láthatunk képet itt, melyen az állórész 3 fázisú tekercselése látható az 1. ábrán, és megfigyelhető a forgórész szokásos, tipikus áramvezető rúdrendszere, a kalicka.

A kalicka a forgórész vastestével együtt forog, egyszerű felépítésű és kialakítású: a rotor hornyaiba és a rotorvégek csatornaformáiba nyomásos öntőgéppel betöltik a megfelelő alumíniumötvözetet, és kihűlésekor kész a kalicka. 

Kis költségű megoldás, s ez a legnagyobb számban gyártott villamos motorfajta legkisebb költségű forgórész-tekercselését jelenti.

A nyomaték keletkezéséről

Az állórész 3 fázisú táplálása abban forgó mágneses teret hoz létre, és a még álló vagy lassabban forgó kalicka rúdjaiban mint zárt tekercsben feszültség indukálódik, és hatására a fordulatszám-különbség szerinti szlipfrekvenciájú áram folyik az egyes rudak között, a zárógyűrűkön át. Nagyobb motorok szabályos, szimmetrikus rendszerű, 3 fázisú rézvezetős tekercseléssel ellátott forgórészében, ha a tekercsek végei zártak, hasonló módon váltakozó áram folyik. 

Ennek mágneses kölcsönhatása a forgó mágneses térrel a rudakban folyó áram általi, de merőleges irányú erőhatásként jelenik meg, és tangenciális erőket, hatásaikat összegezve pedig nyomatékot kelt. Ha nincs szlip, azaz lemaradást jelentő sebességkülönbség a forgó mágneses tér és a rotor sebessége között, e jelenségek nem lépnek fel, nem lesz indukált feszültség, sem áram, sem forgatónyomaték.