A tüzelőanyagcella-technika sorozatgyártásra kész, de mikor indul?

A tüzelőanyagcella-technika mind a személyautók, mind a haszongépjárművek szegmensében sorozatgyártásra kész. Ezt hangsúlyozta több előadó is az Electrified Mobility (villamosított mobilitás) ATZlive-rendezvényen. A tüzelőanyagcella jövőjéről még mindig ellentmondásos viták zajlanak. A mobilitás villamosítását mozdítja-e elő a tisztán akkumulátoros elektromos járművek helyett?  E-mobilitás-szakértők szálltak síkra a kongresszuson a technológiai nyitottság mellett: eszerint a tüzelőanyagcella a villamosítás területén a jövőben állítólag az elektromos autó és hibridmeghajtás kiegészítőjeként fog funkcionálni. 

A technika időközben kiforrottnak számít: az FCEV (tüzelőanyagcellás elektromos jármű) megbízható, előnyei a tisztán elektromos járművekkel szemben a rövid tankolási idő és a nagyobb hatótávolság. Azonban az úttörő Toyota és Hyundai kivételével ezidáig egy autógyártónak sem sikerült tüzelőanyagcellás járművet nagyobb darabszámban a piacra dobnia. Az ok többek között a hiányzó hidrogén-infrastruktúrában keresendő.

A Mercedes az FCEV-t nagyobb akkumulátorral kombinálja

A Daimler autógyártó vállalat több B-Klasse F-Cell járművel bizonyította az FCEV-járművek alkalmasságát a mindennapi használatra és megbízhatóságát. Időközben 300 000 km menetteljesítményen is túl vannak, állítja prof. Dr. Christian Mohrdieck, a Mercedes-Benz Fuel Cell GmbH cégtől. A Mercedes-Benz GLC F-Cell kisszériás jármű most a tüzelőanyagcellát a nagyobb akkumulátorral kombinálja. Ezzel a hidrogéntartályhoz tartozó 430 km-es hatótávolsághoz a lítiumion-akkumulátorral további 51 km adódik.

A Freudenberg Sealing Technologies cégtől dr. Manfred Stefener is meg van győződve az FCEV-PH-koncepcióról. Véleménye szerint egy tüzelőanyagcella-hálózatról tölthető hibridhajtás egy tisztán FCEV vagy BEV (akkumulátoros elektromos jármű) költségének kb. harmadát jelentené. A hidrogén területén létrehozott infrastruktúra kiépítése is jóval olcsóbb. Emellett a műszaki előnyöket említi, mint pl. a hőgazdálkodás. Így például a tüzelőanyagcellák leadott hőjét lehetne használni 0 °C alatti hőmérséklet esetén a hajtóakkumulátorok temperálására.

A Freudenberg a tüzelőanyagcella lehetőségét a nagy teljesítményű szegmensben látja

A Freudenberg a tüzelőanyagcella-technika fejlesztése során azonban elsődlegesen a nagy teljesítményű szegmensben tevékenykedik. A járművek nagy tömege és a szükséges hatótávolság predesztinálja a tüzelőanyagcella-technikát a haszongépjárművek, légi közlekedés és tengeri alkalmazások számára. Stefener a tüzelőanyagcella esetében a személygépjármű-szegmenssel ellentétben itt látja a tervezési biztonságot, és 2024–25-től számol az első szériamodellekkel.

Dr. Mohsine Zahid, az Elring-Klinger munkatársa is hangsúlyozza a tüzelőanyagcella-hajtás potenciálját. A sorozatgyártás indítása nincs már messze, még költségcsökkentésre és tervezési biztonságra van szükség. Ehhez jön a már említett hiányzó hidrogén-infrastruktúra. Amint a keretfeltételek rendelkezésre állnak, a tüzelőanyagcella-hajtás útjában már a személygépjármű-szegmensben sem áll már semmi.

Forrás: Patrick Schäfer tudósítása az ATZlive-Tagung "Electrified Mobility" konferenciáról. ATZ online cikk
Fotó: daimler.com