Csonka János-emlékmúzeum nyílt Budán

A Magyar Posta 1905-ös automobilja, eredeti szerszámgépek, benzinmotorok, anyagvizsgáló berendezések, dokumentumok, tablók és fotográfiák mutatják be Csonka János gépészmérnök (1852–1939) sokoldalú tevékenységét abban az emlékmúzeumban, amely a feltaláló születésének 160. évfordulója tiszteletére nyílt Budán.

Csonka János volt a porlasztó egyik feltalálója, az első magyar gépjármű (postaszállító tricikli), a postaszállító gépkocsi, számos szerszámgép, petróleum-, gáz- és benzinüzemű motor tervezője.

Összesen mintegy 150 gépkocsi fűződik közvetlenül Csonka Jánoshoz. „A Műegyetemen töltött 48 év alatt folyamatosan a motorok tökéletesítésével foglalkozott, és nagy hangsúlyt fektetett a járművek építésére. Csonka János tervei alapján már magyar gyártmányú gépkocsi is készült. A Magyar Posta 1904-ben elhatározta, hogy a csomagszállítást is autókkal oldja meg. Csonka János négyhengeres motorral építette meg az autót, amelyet számos műszaki újdonsággal is ellátott, például alumíniumot használt szerkezeti elemként. És bár több külföldi pályázó is volt, Csonka János automobilja lett a nyertes.

Az évforduló alkalmából a Magyar Posta alkalmi bélyegzést tart. „A múzeum a XI. kerületben, a Bartók Béla út 31. szám alatt nyílt abban a házban, ahol a feltaláló eredeti autószerelő gépműhelye működött, majd ahol megalapította gépgyárát” – hangzott el a Csonka János Alapítvány sajtótájékoztatóján. Michelberger Pál akadémikus szóba hozta a hazai műszaki múzeumok „mostoha” helyzetét. Szavai szerint a nagy gyűjtemények raktárként működnek, és gyakorlatilag hozzáférhetetlenek a nagyközönség számára, a kisebb gyűjtemények, a „részmúzeumok” pedig nem képesek pótolni hiányukat. „Az ifjúságnak így nincs módja megismerni a magyar műszaki haladás eredményeit, holott a 19. század végén, a 20. század elején a hazai ipar a világ élvonalában volt” – húzta alá. Katona András, az Országos Közlekedési Múzeum volt főigazgatója, a kuratórium tagja Csonka Jánost a magyar automobilizmus legnagyobb alakjának nevezte.

Az emlékmúzeumról kijelentette, hogy hiánypótló intézményről van szó, hiszen Magyarországon nincs olyan műszaki múzeum, amely egy-egy feltaláló szellemi örökségét mutatná be. „A magyar természettudományos értelmiségnek szüksége van ilyen találkozóhelyekre. Jó ügyet szolgált a Csonka család kezdeményezése, amelynek 20 éves erőfeszítései nyomán megszületett a múzeum, számos eredeti berendezést mentve meg az enyészettől” – fogalmazott Katona András. Hidvégi János muzeológus Csonka János pályafutását méltatva elmondta, hogy a feltaláló apja kovácsműhelyében lett szakmunkás, majd Bécsben, Zürichben, Párizsban, Londonban dolgozott. Állandóan tovább képezve magát nyerte el a Budapesti (József) Műegyetem tanműhelyének vezetői állását, amelyet nyugállományba vonulásáig (1925) betöltött. Kiemelkedő mérnöki teljesítményeiért a Mérnöki Kamara gépészmérnökké nyilvánította 1924-ben.

(www.csonkamuzeum.hu)