A miniszterelnök autós hasonlatai

A jó szlovák-magyar kapcsolat, az első helyek egyikén a gazdasági, ipari együttműködés, minden józan gondolkodó számára elsőrendű fontosságú. Szlovákia – a sziléziai és cseh határ menti régióval – autó- és autóalkatrész-gyártási csúcsrégiót alkot. A pozsonyi VW-gyár a konszern egyik legnagyobb termelőüzeme. A csehszlovák időben jók voltak a járműipari kapcsolatok. Az autóversenyek, kapcsolatok a versenyautó-, raliautó-építésben sokaknak szép emlék. Ma a „szlovák rendszám” ügye borzolja egyesek kedélyét. Próbáljuk rendeletekkel felszámolni, miközben érdemes azt is megvizsgálni, hogy mi van a háttérben. Komoly tanulságokkal tud szolgálni. Tanulságosak a szerviz és a műszaki vizsga vonatkozásai is. Valamit ezen a területen sem csinálnak rosszul.

Járműipari összekapcsolódásunk a termelésben, a foglalkoztatásban természetes és kölcsönös előnyökkel jár. Sokkal több lehetőség van benne, mint amit ma kihasználunk. A mindkét oldali szélsőséges nacionalizmus és a buta politika sokat árt a korparancsnak is tekinthető összefogásnak, a hétköznapi kapcsolatok rendezésének.

A szlovák kormányfő a héten már arról beszélt egy német lapnak adott interjúban, hogy a két szomszédos országnak szüksége van egymásra, nem engedhetik meg maguknak, hogy feszültségek terheljék a kapcsolatukat.

Orbán Viktor a Szlovák–Magyar Gazdasági Fórumon megtartott beszédében már békülékenyebb, reálisan értékelő hangot ütött meg. „Mi magyarok nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Szlovákia 2 százalék feletti növekedést produkál, miközben mi erre nem vagyunk képesek. Hogy az államadósságunk még ma is 76-77 százalék, miközben Szlovákiában az arány 50 százalék alatt van.”

Lapunkban a politikával legfeljebb az iparpolitika szintjén foglalkozunk, az ún. nagypolitika nem az asztalunk. Jelen lapszél is inkább arra hangol, hogy miniszterelnökünk autós, motoros hasonlatait idézze, érzékeltetve, hogy nélkülünk nem mennek a dolgok...

Orbán Viktor hangsúlyozta, örül a közös gazdasági kapcsolatoknak, a jövő egyik lehetséges területének nevezte a járműipari együttműködést, az energiabiztonság növelését, nagy jelentőségűnek nevezte a Kassa és Miskolc között épülő autópályát.

A szomszédaink sikerének örülnünk kell, nem azért kell szurkolnunk, hogy nekik rosszabbul menjen, mert nem a Forma–2-ben, vagy a Forma–3-ban akarunk versenyezni, hanem a Forma–1-ben szeretnénk indulni. (Nem forma, hanem formula!)

A felismerések között említette, mint azt a Világgazdaság Online újságírója lejegyezte, hogy akik abban bíznak, hogy az eurózóna rövid időn belül kilábal a válságból, azok illúziókban élnek. Az európai válság még jó ideig velünk marad, mert nem egy-két alkatrész romlott el, hanem az egész gépezet bedöglött. Egy autóval ellentétben azonban az a gazdasági rendszer, ami bedöglött, soha többet nem fog működni. Nem az autót kell megjavítani, hanem új autót kell tervezni, mert Európában soha nem lesz olyan az élet, mint a válság előtt.

Orbán Viktor kulcsfontosságúnak nevezte a Németországhoz való viszonyt, Németországot pedig Európa erős motorjának nevezte. Míg egyes országok pozíciója romlik a német növekedéssel, addig Magyarországnak akkor megy jól, ha Németországnak is, ez versenyelőnynek tekinthető.

Orbán Viktor kifejtette: van egy régi kínai átok: élj izgalmas időkben. A nyugati gondolkodás kifejezetten keresi az izgalmat, mert kihívást lát benne, nem panaszkodunk, de időnként ránk férne egy kis távol-keleti szemlélődés. A mostani izgalmas idők azonban a bizonytalanság mellett lehetőséget is hordoznak – tette hozzá a miniszterelnök – ezeket a lehetőségeket fel kell ismerni, ahogyan a hajóskapitánynak a viharban a horizonton a világítótorony fényeit kell keresnie.