Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2020. június | Olvasson bele!

A motorfelújítás buktatói

Cégünk a “Nagy” Gépműhely három nemzedék alatt nagyon sok belsőégésű motorblokkot és hengerfejek újított fel. Az így összegyűlt tapasztalat alapján azt állítjuk, hogy aki ismeri és betartja a szakszerű javítási technológiát, az tökéletesen üzemképes belsőégésű motort tud felújítani. A futásteljesítménnyel mindenki, még a tulajdonos is elégedett lesz. Ehhez szükség van, az összes javításban résztvevő fél (tulajdonos, autószerelő, motorfelújító gépműhely, adagoló javító, turbófeltöltő javító, alkatrész kereskedő, egyéb beszállító) összehangolt, minőségi munkájára.

Célunk az, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a hibákra, melyek 85-90%-ban a javítások meghibásodását okozzák. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert ezek a hibák nem műszaki eredetűek, és a javítási folyamatot ismerve és következetesen betartva könnyen elkerülhetőek. Célunk, hogy a javításban részt vevő összes fél, még a tulajdonos is ismerje, és megismerje a hibákat és ezeket kellően fontosnak tartsa. Így tud hozzájárulni minden résztvevő a kiváló minőségű motorfelújításhoz.

Hazánkban a manufakturális jellegű felújítás az elterjedt gyakorlat. Az alkalmazott technológiák a motorok műszaki fejlődésével egyre költségesebbek és egyre speciálisabbak, ezért csak szakosodással lehet gazdaságosan üzemeltetni ezeket. Jelenleg nem autótípus, hanem az elvégzett munkák típusai szerint szakosodnak a cégek itthon. Ezért a belsőégésű motorok felújítását gyakran több cég közösen végzi. A felújítás munkái általában így oszlanak meg. Az autószerelő-műhely kiszereli és beszereli a motorblokkot, és a felújítás végén beüzemeli azt. Általában a tulajdonos vele áll kapcsolatban. A fűzött motorblokk, a fűzött hengerfej, az adagoló és a turbófeltöltő felújítását pedig szakműhelyek végzik. Az alkatrészeket többnyire a javításban résztvevő cégek biztosítják, de van olyan felújítás, ahol a tulajdonos szerzi be az alkatrészeket.

hirdetés

Sokan nem veszik tudomásul azt az alapvető tényt, hogy a működő motor egyik alkatrészét sem lehet a meghibásodásnál figyelmen kívül hagyni, hiszen bármely másik alkatrész is meghibásodhat, még akkor is, ha az nincs a motor működése szerint közvetlen kapcsolatban más meghibásodott alkatrésszel. Azt gondolni, hogy az egyik alkatrész meghibásodása nem okozhat hibát a motor más részében nagy tévedés! Akár egy néhány ezer forintos hengerfej tömítés is lehet a motor teljes meghibásodásának az oka. Beragadhat a dugattyú, és csapágyas lehet a főtengely. A motor csak akkor fog jól működni, ha minden alkatrésze hibátlan, és csak addig, amíg valamelyik alkatrésze meg nem hibásodik. Ezért a javításnál mindig vegyük figyelembe, hogy a motor futásteljesítményét mindig a benne lévő leggyengébb állapotú alkatrész futásteljesítménye fogja meghatározni. Ez a leggyengébb láncszem elve.
Napjainkban csökken a rendeltetésszerű használat alatt, a természetes elhasználódás következtében elkopott belsőégésű motorok száma. Ezek csupán a felújítások 15-20%-át teszik ki. Régebben ez a szám 30-40% volt. A motor meghibásodása általában a helytelen használatból, elmaradt karbantartásból, vagy valamelyik (álatlában a bonyolult segédberendezésekben) alkatrész meghibásodásából, vagy baleset okozta meghibásodásból ered. Egyre kevesebb a motorblokk javítás és egyre több a hengerfejjavítás, mert az új mind nagyobb teljesítményű motoroknál a hengerfej meghibásodása jelenti a fő gondot.

A rendkívüli meghibásodások javítása mindig nagy körültekintést igényel. Ilyenkor nagyobb a valószínűsége olyan rejtett hibáknak, melyek a rendeltetésszerű használat folytán elkopott motoroknál ritkábban jelentkeznek. Ilyenkor más alkatrészek is meghibásodhatnak, nemcsak azok, melyeken jól láthatóak a meghibásodás jelei. Ezek a kevésbé látható, de meghibásodott alkatrészek később újabb meghibásodást okozhatnak, ha nem javítjuk ki. Meg kell találni, és ki kell javítani ezeket a hibákat a felújítás során, mert csak így lesz tökéletesen üzemképes a motor. Gyakori, hogy egy apró hiba okozza a belsőégésű motor teljes meghibásodását. Ennek a javítási költsége gyakran elenyésző az egész javítás költségéhez képest, mégis a meghibásodást okozó apró hibát nem javítják meg, mert nem veszik észre, vagy igazából nem is keresik. Megelégednek azzal, hogy megtalálták a “nagy” meghibásodást és azt javítják meg. Ezért minden esetben a végére kell járni a meghibásodás okának, mert csak így lesz teljes és hibátlan a javítás!

Fontos megemlíteni azt a gyakorlatot, ami annak idején a hiánygazdaságban alakult ki a “nyugati” autók felújítására. Egyszerűen nem lehetett alkatrészt kapni, vagy borzasztóan nehezen, ezért gyakran visszaépítették az agyonhasznált alkatrészeket, és csak azokat cserélték ki, melyek teljesen tönkre mentek. Elterjedt a gyűrűzés és az úgynevezett visszahüvelyezés. Napjainkra ezek a korlátozó tényezők már megszüntek, de a dráguló élet miatt a pénz továbbra is komoly szerepet játszik a javításban, ezért sokan ma is alkalmazzák ezeket a javítási formákat, pedig ezek kényszermegoldások voltak. Sokan még mindig meg vannak győződve, hogy ezek a módszerek egyenértékűek a teljes felújítással, hiszen akkoriban milyen jók is voltak. Ők nem veszik figyelembe a javításban és a járművekben alkalmazott új technikákat, és a járművekkel szemben állított megnövekedett elvárásokat. Azt hiszik, hogy ezek a megoldások hosszútávon olcsóbbak, és ennek ellenére ugyanolyan tartósak, mint a ma javasolt megoldások. A jó magyar közmondás szerint: “Olcsó húsnak híg a leve!” itt is megállja a helyét. Nem veszik figyelembe, hogy az alkatrészeket gyakran akkor is ki kell kicserélni, ha nincsenek teljesen elhasználódva.

A fent leírt esetek 85-90%-ban a felújítások meghibásodásának oka az emberi tényező. A tulajdonos, aki általában nem szakember, és rendszerint csak ellenőrizetlen ( nem szakmai) forrásból van némi “rém” információja, komolyan akadályozhatja a szakmai munkát, ha a szakemberek nem fordítanak kellő időt, a pontos és szakszerű tájékoztatására. Nem alakúl ki bizalom a tulajdonos és a szakemberek között. Ebben az esetben a tulajdonos csak a költségeket fogja nézni, és nem érdekli semmi más. Ilyenkor ez természetes, hiszen bizalom nélkül mást nem tud tenni. Természetesen a pénz is fontos, hiszen elő kell teremteni a szükséges összeget, de mindig van egy olyan költséghatár, ami alá nem szabad menni, mert az a javítás minőségének a kárára megy. A szakemberek a feladata, hogy tapasztalataik alapján meghatározzák ezt a határt, és biztosítsák, hogy a javítás során ezt ne lépje át senik. Ezzel a hozzáállással a motorfelújítások sikerét jelentősen meg tudjuk növelni.
 


Kapcsolódó dokumentum:


48-49


Tetszett a cikk?

hirdetés

hirdetés