Hibrid autók akkumulátorai – A Volvo XC90, XC60 és XC40 akkujai

Öregszem. Ennek egyik tünete, hogy már nosztalgiával gondolok az első generációs eCar-ok egyszerű és egyforma akkujaira. A Volvo V60 PHEV-nek egyféle akkuja volt; bár rutinos öreg rókaként azért tudom, hogy volt az eredeti verzió 31407014T cikkszámon, és egy újabb, de szinte teljesen azonos kivitel a 30659149T cikkszámon. Talán létezik még egy harmadik is, a Factory Refurbished, azaz gyárilag felújított, de olyan még nem került elém bontásra. A régi Opel Ampera már kétféle akkuval készült, bár a Gen1 és Gen2 közötti ~2 kWh különbség elhanyagolható; inkább konstrukciós jellegű az eltérés köztük. De a legismertebb, régi vágású, többakkus eCar a BMW i3, ami négyféle akkuméretben létezik: a 60 Ah-, a 94 Ah- és a 120 Ah-s – amit a kínaiak megtoldottak még egy 150+ Ah-s utángyártott modellel is. Ezután azonban azt kell hogy mondjam, hogy „elszabadult a pokol”… Elég csak a BMW hibrid modelljeire utalnom, ahol zömmel kétféle konstrukció alatt ötféle hibrid akkut nyomoztam ki eddig: az SP01, SP06, SP09, SP41 és SP45. Ezeknél nagy szerencse, hogy nagy ló betűkkel magára az akkura is rá van írva a típusszám és a feszültség/kapacitás.

Az európai autógyártók saját tervezésű akkucsodáiról inkább nem beszélnék; halottakról vagy jót, vagy semmit! Lassan, de biztosan már ők is belátták, hogy drága és elbonyolított az, amit összehoztak, így sorban jelennek meg a cikkek a kínaiakkal közösen kidolgozott újabb és olcsóbb akkuikról. A Hyundai/Kia akkukról van egy külön cikkem; ott közös pont a MOBIS, aki fő beszállítóként elsőként ismerte fel, hogy lehetetlen egyedileg lefejleszteni vagy százféle akkut, így egységes – és szerintem fantasztikus – akkutechnikát dolgozott ki, egységes típusszámokkal. De pl. a kínai SAIC/Maxus háromféle autójához (EV80, eDeliver9, eDeliver3) már 14-féle (!) akkut nyomoztam ki, amiből már ötöt vissza is kellett fejtenem.