Előfizetek 2022 január
Olvasson bele!
Autótechnika digitális folyóirat

Előfizetek 2022 január
A főszerkesztő üzeni

 

Tovább

NÉPÍTÉLET

Számunkra is fontos, hogy ismerjük, a meghatározó nyugat-európai piacokon miként alakul az autóvásárlói szándék, mi a trend, a hajtásmódok között pedig mi a preferálási sorrend. Ezt mérte fel négy országra – Németország, Ausztria, Svájc és Svédország – kiterjedően a bonni székhelyű exeo Strategic Consulting AG és a nürnbergi Rogator AG „OpinionTRAIN 2021” című tanulmányukban. Sajtóinformációjukból emelünk ki részleteket.

Az a közlekedési fordulat, állapítja meg a tanulmány, melyet a politikai akarat erősen támogat, nevezetesen a tömegközlekedést, a kerékpárt kell előnyben részesíteni az autózással szemben, egyelőre nem látszik teljesülni. Kevés bizonyíték van az autó állítólagos fontosságának elvesztésére, éppen ellenkezőleg. Különösen a koronajárvány biztosította, hogy az autóhasználat ismét megnövekedett a rövidebb és hosszabb utakra. Az elektromobilitás felé való elmozdulás lehetőséget ad az autóipar számára, hogy a klímapolitika kulcsfontosságú hajtóereje legyen. A közvéleményt a dízelbotrány, a szállópor-vita, a kitiltások befolyásolták, sokakat elbizonytalanított, elhitték: „A dízel rossz, az elektromos a jó.”
A felmérések azt mutatják, hogy viszonylag nagy azoknak az aránya, akik új autó vásárlását tervezik. A következő 2 éven belüli újautó-vásárlási szándék Németországban eléri a 23%-ot, Svédországban pedig a legalacsonyabb, 20%-kal (Ausztria és Svájc 28%). Az a tendencia, hogy a következő 2 évben a fi atalabb fogyasztók (<30 év) a nagyobb, a 60 év felettiek pedig a legkevésbé. Aligha ismerhető fel, hogy a fi atalabbak számára már alapvetően nem számít az autó. Németországban a potenciális újautó-vásárlók 49%-a benzinmotoros, 36%-a pedig hibridhajtású autót választ. A 3. és a 4. helyen változás tapasztalható az előzetes tanulmányhoz képest: a dízeltechnika veszít (4. hely; 23%), míg az elektromos autóké a 3. hely 34%-kal. A vásárlók az eddigi elektromos hajtásból fakadó hátrányok kedvező változását látják (ár, prémiumok, töltési infrastruktúra, töltési sebesség).
A belső égésű motor uralta korszak zárásáról egyáltalán nem, a „dízelmotor végéről” is még korai lenne beszélni. A dízel továbbra is jelentős rajongótáborral rendelkezik és nem csak a német lakosság körében. A szomszédos Ausztriában a dízel még a hajtástípusok között is az első helyen áll 43%-os mérlegelési aránnyal. Különösen a nagy, több mint 20.000 kilométeres éves futásteljesítményű autósok számára a dízel a legelterjedtebb hajtástechnológia.
Az elektromos autó vásárlási szándékot nagymértékben az ökológiai és éghajlati szempontok vezérlik (az emberek 55%-a az elektromos hajtást (BEV, HEV, PHEV) fontolgatja), a környezetvédelmi bónuszok csak alárendelt szerepet játszanak. Ezen túlmenően az elektromos hajtás jó jövőbeni életképességűnek bizonyult (14%). Azok, akik számára az elektromos autó nem választható (a potenciális újautó-vásárlók 66%-a), nem látják ezt a jövőbeli életképességet. A magas ár mellett (az emberek 24%-a nem gondol elektromos hajtásra), a korlátozott akkumulátortöltési lehetőségeket (17%) és a technológiával kapcsolatos fenntartásokat, például az életciklus-értékelést és az alapanyagok szűkösségét (15%) kifogásolják.

„A közeljövőben a nagyobb mennyiségek és a továbbfejlesztett akkumulátortechnológiák valószínűleg csökkentik a fogyasztók fenntartásait a vételárat, a töltési lehetőségeket és a hatótávolságot illetően. Valószínűleg maradnak további kritikai pontok, amelyek megkérdőjelezik a koncepciót. Az életciklus-értékelésben például az elektromos jármű jobb-e a nagy futásteljesítményű dízelmotornál, és milyen következményekkel jár a villanyautókhoz szükséges alapanyagok beszerzése az emberre és a természetre nézve? Ipartörténetünk hátterében a belső égésű motor leállítására vonatkozó politikai döntés sokak számára nemcsak érthetetlen, de kiegyensúlyozatlan is” – összegzi prof. dr. Andreas Krämer, az exeo Strategic Consulting AG vezérigazgatója.

Tartalom