Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2020. november | Olvasson bele!

Autotechnika

szakfolyóirat

2020. október

A főszerkesztő üzeni

MINDEN EZEN MÚLIK: ENERGIAFORRÁS-KORSZAKAINK

Mondták és mondják, hogy a munka mindennek az alapja. Gépeink munkavégzéséhez, egyáltalán emberi létünkhöz, energia kell. A görög energia szóban is benne van a munka, van, aki az antik világban a gépek erejével azonosította. Napjaink központi kérdése az, hogy miféle legyen ez az energia, ami fennmaradásunk záloga.

Kezdtük a természetessel: százezer éveken át, napjainkon keresztül, a létünk végezetéig (ki tudja, meddig), a humán és állati erőforráshoz bioenergia-betáplálás kellett: szénhidrátok és aminosavak, lényegében szén és hidrogén. Miközben szén-dioxidot emittálunk, azaz lehelünk ki. Már itt szóba jön közlekedési eszköz hajtás is, hiszen kerékpározunk. Az ipari forradalomnak a korábbiaknál nagyobb hajtóerőre, a gőz erejére volt szüksége, így ehhez annak létrehozásához új energiaforrást kellett. A világ rátalált egy fosszilis energiahordozóra, a szénre. A CO2 mellett sok CO és részecske is a levegőbe került. Megtanultuk, mi is az a London-típusú szmog.

Az ipar, a vasút, a gőzhajózás ugrásszerűen tudott fejlődni, súlyos légszennyezéssel. Közúti járműhajtásra alig van példa. Ezt követte és tart napjainkig a kőolajkorszak. Az erre épülő gazdaság „nyertese” főleg a közlekedés földön, vízen, levegőben. Ha áram kellett, az is szénen és kőolajon alapult. A CO2 -kibocsátás az egekbe nőtt, igaz, napjaink emissziójához képest még csak csekély mértékben. A „gőzkorszakban” kb. 280 ppm volt a légkör CO2 -terhelése, ma 400 ppm felett van. A tudományos vita már régóta folyik arról, hogy mi is okozza ezt: antropogén eredetű-e vagy más természeti tényezőkre vezethető vissza. A diktálni tudók az emberi tevékenységben látják a bajok okát, a klímapolitika zászlójára a dekarbonizációt írták fel. Nekünk ezt a folyamatot adottságként kell elfogadnunk, mely az energetika minden területét áthatja. A XX. század második felében a békés felhasználású atomkorszak is beköszöntött, ma éppen magunk sem tudjuk, mi legyen vele.

Kerestük és keressük az alternatívákat. Csak érdekes felvetés a metanolgazdaság egy, a metanol felhasználásán alapuló gazdasági struktúra. A metanol felhasználásának ötlete energiahordozóként, tüzelőanyagként és nyersanyagként a Nobel-díjas magyar kémikus, Oláh György és munkatársai nevéhez fűződik.

Ha a metanolt metánból állítjuk elő, azzal továbbra is fosszilis energiaforrást használnánk. Mivel a metanolból majdnem minden olyan anyag előállítható, melyet a kőolajból és a földgázból állítunk elő, így egy kőolaj utáni korszakban még jól jöhet. Oláh György kidolgozta a direkt metanolos tüzelőanyag-cellát is; az autó metanolt tankol és villanyáramot állít elő a fedélzeten. Ma már úgy tűnik, hogy a metanolgazdaság egyelőre a kispolcra kerül, talán egyszer lesz gyakorlati jelentősége.

A metángazdaság is korszakalkotó. A földgáz fosszilis tüzelő- és vegyipari alapanyag, a legtisztábbnak mondott természetes energiahordozó. Lehet belőle például alapolaj a motorolajokhoz, műanyagipar számára szénhidrogén vegyületek, motorhajtó gázolaj és benzin. „Csak” az a baja, hogy új szén-dioxiddal terheli a környezetet. A CNG-motorok emissziótechnikai rendszere egyszerűbb (vajon az Euro 7-re is igaz?). A komprimált földgáz felhasználása reálisabb tárolástechnikája okán, mint a cseppfolyósé (LNG).

Annyi közbevetést engedjenek meg, hogy egyáltalán nem a belső égésű eljárással van a probléma, hanem a mai fosszilis eredetű tüzelőanyaggal. Ha a szénhidrogén motorhajtóanyag-előállítás bio alapú, illetve szintetikus lenne (lehetne), „ciklus CO2 -emisszió” van, nem új terhelés. A kipufogógáz-tisztítás, szennyezőanyag tömegemisszió pedig elért arra a szintre, hogy már nem kritikus kérdés, különösen akkor, ha nincs csőlátásunk, és más városi szennyezést, például a fűtést is figyelembe vesszük.

Nézzük tovább az energiakorszakokat! Az elektromos energia korszaka. A forrást illetően kockázatmentes, talán véglegesnek tűnő megoldásból kettő is van és egy nagyon távlati: a zöldáram (előállítása lehet atom, szél, ár-apály, nap) és a hidrogén, valamint a fúziós atomenergia. Mindegyik az autók elektromos hajtásának eredendő energiaforrását adja, esélyük a főszerepre nagy; ezen dolgozik a világ. Varázspálca suhintásra nincs átállás, ha váratlan dolgok nem jönnek közbe, fél évszázad kell hozzá. A PR-ja átütő, de az a kérdés nem söpörhető a szőnyeg alá, hogy mindez milyen áron tud megvalósulni, és vajon milyen, ma még elhallgatott, mellékhatásai vannak. (Folytatás a 74. oldalon - lapszél)

Dr. Nagyszokolyai Iván


hirdetés