Minden rendszerváltás problémák sokaságával jár együtt. Most azonban nem egy helyi fordulatról van szó, ez az újautós világban szinte mindenkit érint. Mielőtt az aktuális nehézségekre rátérnénk, idézzünk vissza egy szintén generális változást, mely hajdan az autósokat is érintette. A „sebek” máig sem gyógyultak be tökéletesen. Ez a fordulat a mértékegységváltás volt, az áttérés az SI-re, a Nemzetközi Mértékegységrendszerre. Nálunk teljeskörűen az 1980. év kezdetével vált hatályossá. A műszakiaknak, elsősorban a mérnököknek okozott gondot az átállás, bizonyára azért, mert számszerűen megszokott, szinte beégett értékekkel dolgoztunk. Így például egy motornak tudtuk kb. mennyi a középnyomása atmoszférában, mennyi a forgatónyomatéka kpm-ben, érzékeltük a kcal hőmennyiséget vagy energiát, a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást g/LEh-ban, a teljesítményt LE-ben.

Jött a kW, a Nm, a Pa, a kJ és velük együtt a fejvakarás: akkor most ez mennyi? Akiknél majdhogynem zsebre ment a „rossz árfolyamú” váltás, azok az autókereskedők voltak. A teljesítmény kW-ban a LE-nek csak 1,36-oda, azaz, ha egy autó 101 LE teljesítményű, ezt megszoktuk, akkor az az autó SI-ben csak 74,3 kW. Így ki fogja megvenni… Sokan mind a mai napig nem is tértek át. Amiről most szólok, az is az autókereskedelemnek okoz már ma is nehézséget. Az NEDC kontra WLTP „ügyről” lesz szó. Röviden: az autók típusvizsgálatánál a szennyező gázemiszszió mellett meg kell adni a szén-dioxid-kibocsátás értékét és a tüzelőanyag-fogyasztást. Ez utóbbi kettőnek csak az értékét kell megadni, határértéke nincs. Mivel az autóval elérhető CO2-érték az autógyár számára anyagilag (értsd: EU büntetéselkerülés) fontos, legyen a lehető legkisebb, amit az adott technika lehetővé tesz.

A fogyasztás (városi, elővárosi és mix), mint a többi is, adja magát a tesztciklus terhelésének megfelelően. Ebben a rendszerváltásban a görgőspadi teszten, azaz a menetciklus milyenségén van a hangsúly. Mennyire terheli a motort: milyen értékű a sebesség, gyorsulás, lassulás, alapjárat, motorleállítás, illetve motor hőállapot sorozat, feltételrendszer. 1990-től lett teljes az elővárosi ciklussal kiegészített NEDC menetciklus. Minden adat, tehát a szennyezőanyag-emisszió, a szén-dioxid-emisszió és a tüzelőanyag-fogyasztás értékei ennek a ciklusnak a terhelése alapján adódnak. Ehhez igazították a határértékeket és a CO2-gyártói flotta büntetésmentességi határértékét. A prospektusokban a tüzelőanyag-fogyasztás ennek megfelelően jelent meg. Az más kérdés, hogy ezt nem találtuk a valós városi körülmények közötti üzemhez hasonlítva reálisnak.

Azaz éppen hogy nem más kérdés! A környezetvédők, az autós szaksajtó, a politikusok nyomására elhatározták, hogy a szennyezőanyag-kibocsátás reálisabb megítélhetőségére, a valóságoshoz közelebb eső fogyasztásértékek kimutatása miatt nagyobb motorterhelést adnak a motornak, tehát egy „szigorúbb” ciklust írnak elő. Ez lett a WLTP. Idén szeptember 1-jétől a gyártónak már minden modelljét e szerint kell tesztelnie. A nagyobb terhelés egyértelmű, hogy nagyobb szennyezőanyag- és nagyobb CO2-tömegű kibocsátással jár, és az sem „titok”, hogy nagyobb lesz az autók fogyasztása. Logikus, hogy át kell írni az eddigi határértékeket, hiszen azok kisebb terheléshez tartoznak. Az előírás készítői, bizonyára nem lustaságból, az emissziós adatokat változatlanul hagyták. Ez komoly szigorítás, hiszen nagyobb motorterheléssel is a régi határértékeknek kell megfelelni (Euro 6d előírás).

A CO2-kibocsátás (g/km) is nagyobb lesz. Itt arra jutottak, hogy a már korábban a jövőre is vonatkozó deklarált értékeket (középértéken a 95 g/km-t) nem fogják megváltoztatni. Az új ciklusban mért CO2-emissziót korrekciós értékkel teszik a régebbi határértékkel összevethetővé. És a fogyasztás? Azzal nincs mit tenni, a dolgok fizikája szerint nagyobb értékű lesz. Az autókereskedőknek kell ezt az ügyfeleknek (valahogy) megmagyarázniuk  a kiszemelt autó eddig prospektus szerint ennyit fogyasztott, most pedig többet. Mi történt? A gyártó pedig csökkentse tovább a fogyasztást! Meg fogja tenni, mert számára 2020/21-től a 95 g/km szén-dioxid-kibocsátás anyagi kényszer is, és ennek a fogyasztáscsökkenés velejárója. Bizony, a rendszerváltás gyakran várt, vagy váratlan gondokkal is együtt jár…