Az automobilizmus zseniális, innovatív elmék ötletei, találmányai, újításai alapján alakult ki és jutott el napjainkig. További fejlődése még inkább csak erre alapozódik. A kezdetek kezdetén, 100 éves múlt távlatában, a mechanikus szerkezetek, a villamosítás világában volt igazán terük a magányos feltalálóknak. Az ötlet volt a minden, nagyon elmélyült elméleti tudásra, laboratóriumi kísérletekre nem volt szükség. Mindent kitaláltak! Úgy vélem, tudom, hogy van benne némi túlzás, minden közelmúltbéli és mai, korszerűnek mondott szerkezetünk ősének alapötlete akkoriban született. Talán csak mostanában tudott kibontakozni, mert a mechatronika új eredményei tudják életre kelteni. Tipikus példa erre a common rail, melynek alapgondolata több mint 80 éves. A magyar autótechnikai feltalálók száma kimagaslóan nagy, jelentős részük az autóipari centrumokban, főleg az USA-ban dolgozott és ért el mind a mai napig jegyzett eredményeket. Vannak olyan magyarok, akik találmányának az elsősége vitatott. Ahogy mondják, a probléma világszerte adott volt, a megoldás is valahol benne volt a levegőben, egy időben sokan dolgoztak rajta. Az, hogy ki nyújtotta be elsőként és hol, mikor kapta meg a védettséget, milyen ipari környezetben született és hasznosult, mind fontos tényező. Hátrányos helyzetünket, háttérbe kerülésünket az ipari nagyhatalmakkal szemben például a karburátor feltalálása is mutatja.

Azt nem tudom, hány feltaláló találmánya valósult meg és jutott talán anyagi sikerre is, hányan buktak el, hányat loptak el vagy kerültek meg. Bizonyára ezek száma nagyságrendekkel nagyobb a sikereseknek. A szabadalmi gyűjtemények, ezek bárki számára hozzáférhetőek, mutatják a találmányok hihetetlen gazdagságát. Agyament ötletektől olyanokig, melyek ma is érdeklődésre tarthatnak számot.

Az autógyárak, konszernek, beszállítók, kutató-fejlesztő intézetek büszkén tudatják, hogy náluk mennyi a friss szabadalmak száma, ennek éves rangsora is van. A Toyota, a Bosch évről évre az elsők között szerepel. A vállalati szolgálati szabadalmak viszik a prímet, a magányos feltalálók száma ezekhez képest eltörpül. A magányos, „külsős” feltalálók akkor is csak nehezen értek el eredményt, ma pedig az automobilizmusban szinte teljesen esélytelenek.

Ma is kellenek és vannak is nagy ötletek. Jobbára a fiatalokhoz kötődnek, mert sok előismeret nem blokkolja gondolkozásukat. Gáztartályokat az autóbusz tetejére tenni, a hajtórúd nagyfej csapágyfedelet töréssel leválasztani, vagy éppen a legújabb: autót fékezni útra letett, azt vákuummal leszorított féklappal. De ezek kuriózumok, a találmányok néhány ppm-je.

A fejlődés kutatólaboratóriumok fizikusai, mérnökei ezreinek munkája alapján születik, mozaikokból összeálló teammunka és csapateredmények, amelynek zseniális meghatározó vezetői vannak. A szabadalmakat mint vállalati szolgálati szabadalmat, általában ők jegyzik. Érdekes, sőt meglepő új elem, hogy szabadalmaztatott megoldásaik egész csomagját teszi általánossá néhány cég. Így tett Elon Musk, a Tesla tulajdonosa és a Toyota is, a tüzelőanyag-cellás szabadalmakat illetően. Ha belegondolunk, nem csak a világ jobbá tétele volt ezzel a szándékuk.

A gyártási folyamatokat segítő, a munka hatékonyságát növelő, a konszern hasznát gyarapító kis találmányok, inkább újítások egy másik terület, itt az „egyszerű” dolgozó – gyári alkalmazott – is kitalálhat okos dolgokat, és az anyagi elismerés sem marad el.

Nézzük a hazai „kívül állókat”, akik az autótechnikában találtak ki vagy fel valamit. Valami világrengetőnek kell lennie, hogy eredményt érjenek el. Helyesbítek, ha netalán a találmány világrengető lenne, akkor esélyük sincs. Erről tesznek a multik. Ha csak nagyszerű, akkor sincs semmi esélyük, ismét mondom, külsősként. Nem a kedvüket akarom elvenni, a tapasztalataimat osztom meg. Kerüljenek, ha tudnak, egy gyártó kerítésén belülre mint alkalmazottak, ott talán egyenesebb lesz az útjuk, talán pénzhez is jutnak. Külsősként szóba sem állnak velük. Erre se emberük, se kapacitásuk, még ha pénzük lenne is rá.

Zárásként ismét saját tapasztalataimból – mert hozzám is sok feltaláló fordult – három tanács:

- ne találjon fel természeti törvényekkel ellenkező dolgot,
- ha nem mondja el, mit talált fel, nem tudunk segíteni,
- ne szeressen bele a találmányába, reális módon viszonyuljon ahhoz.