Ez év tavaszán a Nemzeti Közlekedési Hatóság – régióinak szervezésében – közlekedésbiztonsági témájú konferenciasorozattal járta körbe az országot. A tanácskozások célja az volt, hogy megismertessék a rájuk háruló, általuk vállalt közlekedésbiztonsági feladataikat, bemutassák a társszervekkel együtt elért eredményeket és a megoldandó problémákra irányítsák a figyelmet.

A konferencián elhangzott előadások közül Horváth Zsolt Csabának, az NKH elnökének és Óberling József igazgatónak a prezentációiból emelünk ki közérdeklődésre is számot tartó részleteket.

A közlekedésbiztonság növelése érdekében kiemelt stratégiai cél, valamennyi közlekedési ág esetében, az ember – pálya – közlekedési eszköz hármasára kiterjedő, átfogó ellenőrzések megtétele. Ebben a helyszíni ellenőrzések hatékonyságát kívánják növelni azonnali érdemi intézkedésekkel, társhatóságokkal összehangolt, integrált ellenőrzési rendszerek kialakításával.

A Magyar Közlekedéspolitika 2003–2015 című stratégiai dokumentum deklarálja, hogy „a 2001. évi személysérüléses balesetszám 2010-re 30%-kal, a balesetekben elhunytak száma legalább 30%-kal csökkenjen. 2015-re pedig ugyanezen értékek — az EU Fehér Könyvében 2010-ig előírt mértékben — 50%-kal csökkenjenek.”

A hazai közúti közlekedésbiztonsági akcióprogram öt pillérre épül, az emberi tényezőkre, az infrastruktúrára, a szabályozásra, az ellenőrzésre és baleset-megelőzési tevékenységek támogatására.

Az emberi tényezőknél négy kiemelt kockázati elem van:

– a sebesség nem megfelelő megválasztása,

– a biztonsági öv használatának mellőzése,

– a gépjárművezetés alkohol vagy kábítószer hatása alatt,

– a védtelen közlekedők (gyalogosok – gyerekek, idősek, kerékpárosok, motorkerékpárosok). Az ellenőrzésnél ezekre fordítják a legnagyobb figyelmet.

A második pillér az infrastruktúra, melybe a közúthálózatot, a gépjárműveket és a forgalom-összetételt értik. A gépjárművek műszaki biztonságát a hamarosan módosuló időszakos műszaki vizsgálat is szigorítani fogja, rendszerprogramja, a KÖKIR még következetesebb ellenőrzésre készteti a szakértői közreműködőket.

A harmadik pillér a szabályozás, két fő csoportja a KRESZ és a gépjárművezető-képzés. Mára mindegyik alapos átdolgozásra szorul.

A KRESZ a mai napig már 14-szer módosult, rendelkezéseinek áttekinthetősége nehezen követhető, szövegezése az autósok számára nehezen érthető. Egy új KRESZ létrehozását a szabályozás átláthatósága, szerkezeti és tartalmi korszerűsítése, a jelenlegi elvárásokhoz és kihívásokhoz való igazítása teszi szükségessé.

A gépjárművezető-képzésben új képzési és vizsgáztatási rendszer kialakítása szükséges. Ennek lépései tervezetten az alábbiak:

– a jogszabályi háttér felülvizsgálata,

– tananyag felülvizsgálata, továbbfejlesztése (elmélet, gyakorlat egyaránt),

– a tanintézetek és oktatók érdekeltté tétele a közlekedésbiztonsági ismeretek átalakításában és a vizsgáztatások sikerében,

– a képzés minőségét jelző adatok nyilvánosságra hozatalával a mennyiségi helyett a minőségi képzés előremozdítása,

– a gépjárművezető-képzés szervezeti felügyeleti és minősítési rendszer fejlesztése,

– az utánképzési program fejlesztése.

Az ellenőrzés a negyedik pillér. A kiemelt kockázati tényezők szigorú szemmel tartása kulcsfeladat, így

– a sebességtúllépésnek,

– alkohol vagy kábítószer hatása alatti gépjárművezetésnek,

– a biztonságiöv-használat mellőzésének a visszaszorítása.

A közúti ellenőrzések és összehangolt ellenőrzési akciók új módszerekkel is bővülnek:

– a statikus ellenőrzésekkel szemben a dinamikus ellenőrzések kerülnek előtérbe,

– új technikai eszközök lépnek be a hatékony ellenőrzés érdekében,

– az ellenőrzési akciókkal párhuzamosan a felvilágosító, figyelemfelkeltő kampányok folytatódnak.

Az akcióprogram sorban ötödik munkafeladat-csoportja a baleset-megelőzési tevékenységek támogatása. Ebben, többek között a szakterületek közös munkájának koordinálását és a baleset-megelőzés új irányító rendszerének kialakítását tűzik ki célul.

A baleset-megelőzési munka jövőbeli eredményességéhez legfelsőbb szintű politikai támogatás szükséges. Letéteményese egy kormányzati szintű új irányítási szerv létrehozása kell hogy legyen. A tárcaközi bizottság szerepe elvi irányító, összefogó, koordináló.