Az AOTV 2015 győzteseinek tanulmányútja

Az AOTV 2015-ös kiírását története során először a Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Csonka János Tagintézménye nyerte meg. A versenyzők név szerint Bálint Martin, Horváth József, illetve Kósa Tamás voltak, felkészítő tanáruk Győri Sándor Tanár Úr. A verseny egyik fődíját a Turbo-Tec csoport ajánlotta fel, amely egy lengyelországi üzemlátogatás, illetve kulturális program volt.

A győztes csapat július 23-án már hajnalban indult Szegedről, hogy reggel 8-ra Győrbe, a Turbo-Tec győri központjához érjenek. Innen közösen folytattuk tovább utunkat a négy és fél órányi autóútra lévő lengyelországi Jaworznóba. Az utazás igen vidám, barátságos légkörben telt. A srácok humoros történetei és a tanár úr anekdotái miatt nekem, a krónikásnak, rövidebbnek tűnt az eddig megszokottnál.

A déli órákban érkeztünk a központba, ahol a Turbo-Tec cég tulajdonosa, Konrad Koziel várt minket. Rövid bemutatkozás és az ebéd elfogyasztása után megkezdtük látogatásunk valódi célját, az üzem megtekintését. A Turbo-Tec központja három fő részegységből áll. Az első maga a felújító részleg, ahol maga turbófeltöltő és dízelbefecskendező rendszerek felújítása zajlik.

A csapat első körben teljes betekintést nyert a turbófelújítás folyamatába, amely kezdődik a beérkezett alkatrész állapotfelmérésével, szétszerelésével, majd a tisztítási folyamatokkal, alkatrészek cseréjével, a legvégén pedig a turbó tengely és középrész kiegyensúlyozással zárul. Érdekességképpen még a változó geometriás turbó geometriájának géppel történő beállítását is láthattuk. A turbók után megtekintettük egy VP-adagoló, illetve egy PD-elem felújításának folyamatát. A felújító részleg látogatását a common rail dízelbefecskendezők felújításának megtekintésével zártuk. A látogatás során feltett kérdésekből kitűnt, hogy versenyzőink „látnak a pályán”, hiszen fontos és szakmailag megalapozott volt minden érdeklődésük.

A felújító részleg elhagyása után kö- vetkezett a raktár. Az Európában egyedülálló cseredarab-, illetve felújításra váró alkatrészmennyiségtől leesett a fiatalok álla. Több szinten, több ezer darabos készlet…

Már a felújító berendezések, és maga a munkafolyamat is izgalmas volt a szegedi autószerelőink számára, de amikor beértünk a szervizbe, akkor láttam rajtuk igazán, hogy „hazaértek”. A szerviz egy teherautó-, illetve 6 személyautó-beállóból áll, gyakorlatilag egy minden igényt kielégítő „álomszerviz”, ahogy a fiúk fogalmaztak. Megnéztük a beépített olajrendszert, a diagnosztikai berendezéseket és a végén még egy atomjaira szedett mozdonyturbóba is belebotlottunk. A nap végére mindenki kellemesen elfáradt, megéhezett, így egy kis kölcsönös ajándékozás után elfoglaltuk a közelben lévő szállásunkat. Vacsora, beszélgetés, szolid sörözés után mindenki visszavonult, hiszen másnap hosszú út várt még ránk. Reggeli közben több lehetőség felmerült, hogy a hazaúton mit nézzünk még meg. Rövid tanakodás után a történelem egy sötét korszakának mementójára esett a választásunk, ez pedig nem más, mint Auschwitz-Birkenau. A koncentrációs tábor, illetve a helyén létrehozott múzeum hatása alatt indultunk haza pénteken a déli órákban. Hazafelé azért már mindenki kellő- képpen elfáradt, többen szunyókáltak, de rendben megérkeztünk Győrbe, ami nekem végállomás volt, versenyzőinknek Szeged felé csak megálló. Elköszönve egymástól én gazdagabb lettem egy szegedi halászlé meghívással, ők remélem sok-sok élménnyel, ami megerősíti őket abban, hogy jó szakmát választottak. A Turbo-Tec nevében remélem, hogy hasznos volt ez a kétnapos túra és olyan dolgokat láttak, amit hasznosítani tudnak a jövőben, és sokáig mesélhetnek róla barátaiknak, kollégáiknak!