Gázüzemi gépjárművek fenntarthatósága

A Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület által immár harmadik alkalommal megrendezett CNG- és LNG-konferencia központi témájaként a földgázalapú járműipar gazdasági és fenntarthatósági vonatkozásait jelölték meg. A nagy múltra visszatekintő, a szakmában országos jelentőséggel bíró rendezvény, amelynek először adott otthont a gödöllői Szent István Egyetem, szorosan összefonódik az egyidejűleg rendezett Európai Fenntarthatósági Héttel.

A konferencia részeként CNG-üzemű járműveket is kiállítottak.

Dr. Szabó István, a gödöllői Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánja nyitotta meg köszöntőjével a konferenciát, majd Hevesi Zoltán Ajtony, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Zöldgazdaság Fejlesztéséért, Klímapolitikáért és Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára átadta az MGKKE újonnan alapított díját, amely a gázközlekedés elősegítése terén kiemelkedőt alkotott piaci szereplők tevékenységét hivatott elismerni. Idén először az év legnagyobb tiszta gázüzemű járműflottájának üzembe állítója, a 25 éves Eurotrade Kft. ügyvezetője, Szűcs Attila nyerte el a Kálmán László iparművész által tervezett szobrocskát a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság által rendelt 60+3 ilyen jármű installációjának megszervezéséért.

Az NGV-szektor (Natural Gas Vehicles) helyzetéről szóló előadásával Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnöke nyitotta meg a programok sorát. Prezentációjában az első ízben megrendezésre kerülő Európai Fenntarthatósági Hét tematikájával összhangban a fenntartható primer energiahordozók alkalmazásának fontosságát hangsúlyozta. Napjainkban több mint egymilliárd jármű közlekedik az utakon, ez pedig komoly környezetpolitikai kérdéseket vet fel. Járműsűrűség szempontjából a nagyobb országok között az USA (800 jármű 1000 lakosra) küszködik leginkább a problémával. Kínában vagy Indiában ugyan jóval kisebb ez az adat (110, illetve 20 jármű 1000 lakosra), de a puszta tény, hogy százmilliós nagyságrendben járják az utakat az igen jelentős károsanyag-kibocsátással bíró járművek, felveti egy alternatív tüzelőanyag használatának kérdését.

Ilyen alternatív üzemanyag a CNG (compressed natural gas), amelynek elterjedése megoldást jelenthet a problémára. Szinte kimeríthetetlen energiaforrásról lévén szó, a fenntarthatóság kérdését huzamosabb időre lezárja, csekély szénhidrogén, szén-monoxid-, nitrogén-oxid- és szén-dioxid-kibocsátásánál fogva környezetkímélő hatása is meghatározó. Gazdasági vonatkozásait tekintve mindenképpen megemlítendő, hogy már most olcsóbb, mint a hagyományos tüzelőanyag. Nem hagyhatjuk viszont figyelmen kívül azt a tényt, hogy a hagyományos tüzelőanyagoknál egyelőre jellemzően kisebb hatótávolsággal bír. Szintén ellenérvként jelentkezik a töltőállomások hiánya.

A konferencián a 25 éves Eurotrade Kft. ügyvezetője, Szűcs Attila nyerte el a Kálmán László iparművész által tervezett szobrocskát a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság által rendelt 60+3 CNG-üzemű jármű installációjának megszervezéséért.

Ez utóbbi problémát orvosolandó, az EU kiemelt fontosságú projektként tekint az energetikai evolúció felgyorsítására a tiszta és energiahatékony járművek beszerzésének előmozdítása által. Jelenleg megközelítőleg 25 ezer töltőpont működik a világon, ebből Európában 4500. Magyarországon az elmúlt években kezdődött csak meg egy lassú, de szerves fejlődés az alternatív tüzelőanyagok infrastruktúrájának kiépítése terén. Az uniós irányelvek alapján minden város és nagyobb agglomeráció számára elérhetővé kell tenni legalább egy CNG-s töltőállomást, ehhez hazánkban kb. további száz töltőpont installációja szükséges.

Az előadó említést tett a gázüzemű közlekedéssel foglalkozó gyártók jövőképéről is. A jelenlegi gázüzemű kínálat elégtelennek tűnik, a vásárlók nehezen találnak minden igényüket kielégítő CNG-s gépjárműveket. A járműkonverzió lehetősége komplikáltságból adódóan nem jelent teljes körű megoldást a problémára. A gyártók jellemzően inkább az Otto- és dízelmotorok további fejlesztésére, illetve a hajtáslánc hatékonyabbá tételére fókuszálnak, ez a tendencia azonban nem zárja ki a CNG és az LNG terjedését. Az energiahatékonyság ilyen módon történő növelésének terén példa értékű többek között a Volkswagen-konszern tevékenysége.

Különböző teljesítményű CNG töltőállomások. Az otthoni lassú töltőtől egészen az ipari töltőállomásig a teljes portfólió megtekinthető volt.

Mészáros Lóránd, a Budapest és Pest megyei Műszaki Engedélyeztetési és Fogyasztásvédelmi Főosztály vezetőjének előadása következett, melyben kitért a gázautózással kapcsolatos jogszabályi problémákra, hiányosságokra. A jelenleg érvényben lévő rendelet elavult, nem használható, ezért elkészítettek egy tervezetet, amely összhangban van az ENSZ EGB R110 szabályzatával. A tervezet jelenleg beterjesztés alatt van, még az Európai Bizottságnak is meg kell vizsgálni, de remények szerint még 2015-ben bevezetésre kerülhet. A legfontosabb módosítások a nyomástartó berendezéseket, a töltőberendezéseket, a kis teljesítményű sűrített gáztöltő berendezéseket és az autógáztartályok időszakos ellenőrzését érintik. A tervezetet cikkünkben részletesen közöljük.

A legfontosabb változások kiemelve:

– nem minden 3., hanem minden 4. év letelte előtt kell a fém és kompozit nyomástartó gáztartályokat ellenőriztetni, ráadásul megbontás nélkül, szemrevételezéssel,

– minden 10. év letelte előtt szükséges a tartályok szerkezeti és szilárdsági ellenőrzése,

– ha az előírásoknak megfelel, akkor alkalmazható önkiszolgáló LPG-töltőállomás,

– a cseppfolyós gázüzemanyag- töltő állomáson föld feletti, földdel nem fedett kivitelben PB-gáz esetén legfeljebb 10 m3 autógáz tárolható,

– a kis teljesítményű sűrített gáztöltő berendezések telepítésének lehetőségeit megteremtik,

– hatályukat vesztik a 60/2004. (IV. 27.), a 26/2006. (V. 5.) és a 30/2006. (VI. 1.) rendeletek.

A szabályozás várható változása megkönnyíti a gázüzemű autózás elterjedését azzal, hogy megteremti az élhető jogi környezetét. Nemcsak az autófenntartásnak, hanem a kúttelepítésnek is szabadabb teret ad, kevesebb hátráltató tényezővel sújtja az infrastruktúra fejlesztését. Az igazi áttörést a CNG-t sújtó adóterhek csökkenése jelentené.

Tóth Tibor, a Ganzair Kompresszortechnika ügyvezetője az általuk tervezett és telepített kompresszorokat és töltőállomásokat mutatta be. Nemzetközi szinten is jelentős beruházásokban vettek részt, de itthon is szívesen telepítenének kompresszorokat. Tóth Tibor szerint ehhez változások szükségesek, ezért örömmel hallgatta Mészáros Lóránd új rendeletről szóló előadását. Az adókra kitérve megjegyezte: „A CNG nem pálinka, nem benzin és nem LPG!”, ezért szerinte külön elbírásban kell részesülnie.

A következő előadó Major Ferenc, a Gilbarco ACIS technológiai részleg vezetője volt, aki a töltőállomások telepítési körülményeit mutatta be. Kiemelte a miskolci beruházást, ami, ha elkészül, Kelet-Közép-Európa legnagyobb CNG-töltőállomása lesz. A zöldmezős beruházás 75 busz töltését látja el, egy időben 6 busz képes tankolni, emellett közforgalomban még 2 töltőállomást hagynak a személy- és haszonjárműveknek. 1500 Nm3/h teljesítményű kompresszor biztosítja a megfelelő töltési sebességet, ami majdnem 2500 Nm3/h-ra bővíthető.

Haszon Zoltán a dízel-földgáz vegyes üzemű járművekről tartott ismertető előadást, melynek tartalmát jelen számunk Haszongépjármű-mellékletében részletesen közöljük.

Szót kapott Molnár Tamás és a díjat nyert Szűcs Attila is. Előbbi a Danube Truck Magyarország Kft., utóbbi az Eurotrade Kft. nevében ismertette az Iveco CNG-s modelljeit. Az Iveco tovább szeretné bővíteni a CNG-s motorcsaládját, és az elsők között készül megvalósítani az LNG-s kínálatát. A haszonjárműszegmens nagy részét lefedik gázzal hajtott modelljeik.

A miskolci és a kaposvári busztender nyertese, a 2015-ös Év Buszának választott MAN Lion’s City GL CNG-forgalmazója, az MAN Kamion és Busz Kereskedelmi Kft. nevében Kardos András mutatta be a díjazott modellt. A busz a tetőn elhelyezett 2050 l űrtartalmú tartályokkal 600 km-es hatótávolságra képes, ami elegendő a városi üzemhez. Költséghatékonysága és kis zajkibocsátása is hozzájárult a díj és a tenderek elnyeréséhez.

A délutáni programot a témával kapcsolatos kerekasztal-beszélgetések töltötték ki, de a nap végén lehetőség volt az egyetemen található Mezőgazdasági Gépipari Múzeum megtekintésére is.