Nézzünk a hátunk mögé is!

Azt kijelenthetjük, hogy egyetlen motoros sem olyan vakmerő, hogy bekötött szemmel motorozzon. Sőt, egyikünk sem ülne motorra szemellenzővel, hogy eltakarjuk a perifériás látásunkat (mint ahogy a lovak viselik). Ennek ellenére sok motoros úgy állítja be a jobb és bal oldali tükröt, hogy a legszűkebb kilátást biztosítsa, mintegy lássa a saját könyökét is. És akkor még csak a sajátos elgondolások szerinti be-, illetve elállításokról beszélünk, de ha ezt kombinálják az új, design kivitelű bevizsgálatlan tükrökkel, akkor sajnos adott esetben fokozni tudják a közúti veszélyeztetés kockázatát. És igen, még ezt is tudják a motorosok fokozni adott esetben komplett tüköreltávolításokkal.

A „tükörtörlés”, vagy egyszerűen fogalmazva, a motorkerékpárok tükreinek esztétikai célú levétele egy meglehetősen gyakori módosítás, amelyet általában fiatal kezdő „versenyzők” végeznek el. Bár minden motoros – aki rutinosan rója a kilométereket – már tudja a választ erre a kérdésre, továbbra is látunk mindenféle formájú és méretű motorkerékpárt tükör nélkül, lefordított kivitelekkel, minimalizált tükörfelületekkel az utcákon száguldani. A visszapillantó tükrök eltávolítása valóban előnyös, ha versenyzésről vagy pályáról van szó. Valójában a legtöbb versenypályán szerte a világon a résztvevőknek vagy le kell ragasztani a motorjuk visszapillantóit, vagy teljesen le kell venniük, hisz ezzel elkerülhető, hogy ütközés vagy felborulás esetén nem kívánt üvegszilánkok kerüljenek az aszfaltra. Az utcán azonban ennek semmi haszna nincs!