Horváth Tibor gépészmérnök úr születésnapjára

Horváth Tibor úr neve, szakmai életpályája teljesen összeforrt a magyar járműipar fejlődésével, azon belül is a dízelmotorok fejlesztésével, féktermi és üzemi vizsgálatával. Nyugdíjasévei tudásának átadásáról, tanításáról, szakértésről tesznek tanúbizonyságot. Személye meghatározó a Diesel Egyesület megalapításában, mai napig tartó működésében.

Egy ilyen rendkívüli életút kezdete már az iskolás évek alatt kialakult. A MÜM 9. számú Ipari Iskolában oktató szaktanárok, mint Binder József tették elhivatottá a szakma szeretetére, becsületére. Kiváló tanulóként 1959-ben végzett, és megnyerte az országos tanulmányi versenyt. Első munkahelye a Honvédelmi Autójavító Vállalat volt. A háború után megmaradt, itt hagyott vegyes gépjármű parkból kellett működőképes harci technikát biztosítani. A dízelmotorok valószínűleg itt fertőzték meg egy életre.

A honvédség letelte után nyílt lehetőség a JÁFI-nál elhelyezkedni. A munka mellett végezte el, a KTMF-t, lett üzemmérnök, majd Gödöllőn szerzett autógépész mérnöki oklevelet.

1975-ben került az Autókut intézethez. A rohamosan fejlődő járműipar, Csepel, Ikarus, Rába nagyban meghatározta az itt folyó munkát. Kutató-, fejlesztőtevékenységük a gyakorlatban igazolta eredményességüket. E kollektíva tagjaként, több terület szakértőjévé vált:

  • fékpadi vizsgálati technológiák tervezése kidolgozása, telepítése,
  • dízelmotorok fékpadi vizsgálata, mérőrendszereinek kialakítása, hitelesítése
  • dízelmotorok égéstereinek, befecskendező rendszereinek vizsgálata.

Az Autókut fékpadi fejlesztése a VILATI Rt.-vel kooperációban történt. Termékük sikere több száz darabos megrendelést, telepítést igényelt elsősorban a Szovjetunióban és Grúziában. A beüzemelésük nagy élmény volt, melyben személyesen is részt vett.

1980-tól a Motorfőosztály vezető helyetteseként dolgozott 2003-as nyugdíjazásáig. A cégnél eltöltött utolsó években tevékenyen részt vett az AVL céggel történt fúzió létrejöttében.

A nyugdíjas évek pihenése a Robert Bosch Kft.-vel való munkakapcsolat kialakulásával kezdődött. Szakértői feladatok mellett, hosszú ideig végezte a diesel szervizek próbapadjainak hitelesítését. Ebben az időszakban az Energotest Kft. is foglalkoztatta fékpadi telepítéseivel. Az Autótechnika újságban rendszeresen publikált cikkeket, előadásokat tartott rendezvényeiken.

Az évek múlásával, továbbra is foglalkoztatja a motorizáció átalakulása. Elsősorban a városi közlekedés, azon belül is az autóbuszmotor károsanyag-kibocsátásának tranziens jelensége, ennek kiküszöbölése.

Hitvallása, hogy folyamatosan képezni kell magunkat. A sikerhez vezető úthoz jó tanárok, jó munkatársak, baráti kapcsolatok és biztos családi háttér kell.

A nyolcvanas években – emlékszik vissza Szalai László – egyszer a Fáy-szakközépiskola technikusai részére kerestem lehetőséget tartalmas üzemlátogatásra. Több barátom is ajánlotta, hogy az Autókut Csóka utcai telepére menjünk, mert – ahogy mondták – van ott egy Horváth Tibor nevű mérnök, aki mindent tud a motorokról. Erről hamar meg is győződhettünk.

Egy szimpatikus úr fogadott minket, aki beszélt nekünk az ott folyó munkáról, bemutatta a féktermet és tartott egy olyan előadást a motorokról, hogy diákjaim tátott szájjal hallgatták. Élmény volt hallgatni a precíz, tudományos alaposságú, mégis érthető, világos előadást. Horváth Tibor urat akkor ismertem meg és nagyon büszke vagyok rá, hogy ma is őszinte jóbarátja lehetek.

A kilencvenes évek elején, amikor megindult a használt, lestrapált nyugati autók beáramlása az országba és a szerelők addig nem nagyon ismert technikával kerültek szembe sok – sok továbbképzésre volt szükség. Tibor dízeltechnika előadásai nagyon sikeresek voltak. A Diesel adagoló és Dieselmotor Javítók Szakmai Egyesületét sok éven át vezette. Nekem nagy örömet okozott, hogy a Fáy-szakközépiskolában óraadói feladatot vállalt, a gyerekek nagyon szerették az óráit, mi, tanárok pedig sokat tanultunk tőle.

2005-ben a Műszaki Egyetemen a 100 éves a magyar autózás címmel rendezett konferencián emlékplakettet adtak át annak a 100 embernek, akik – a kuratórium döntése szerint – a legtöbbet tették a magyar autózásért. Horváth Tibor úr természetesen köztük volt.

Isten éltessen, Tibor!

Az Autótechnika, az AVL-Autókut és a Diesel Egyesület nevében: FILEP ISTVÁN ÉS SZALAI LÁSZLÓ