A SZAKKÉPZÉS ÁTHANGOLÁSA

Az alaphír így szól: a szakképzés megújítása érdekében 2020 szeptemberében a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak (régi korok szép emlékeképpen…). Az indok nyilvánvaló: az eddigi átalakítások nem érték el tervezett céljukat, a leépülés zuhanó szakaszába került. Szabályokat, kereteket áthágó, megszállott tanárok, oktatási szakemberek tartották életben a rendszert. Tudvalevő volt, hogy ez sokáig nem megy, illetve a tanárok feladják állásaikat és állásukat.

Néhány részlet már ismert. A tervek szerint a technikumba járók a 13. év végén tesznek érettségit, melynek ötödik tantárgya a szakmai, az ún. OKJ-s vizsga. Sok mindennek változnia kell, így a kerettantervek buta korlátait kell kigyomlálni, az elhibázott elméleti tananyagok revízióra szorulnak, a rossz hatékonyságú gyakorlati képzés reformját kell elvégezni. A duális képzés tapasztalatait értékelni kell, nem elvetni, de a lehetőségek ismeretében újrastrukturálni.

Az ötéves technikumokban az első két évben ágazati alapképzést kapnak majd a diákok, ezt az időszakot a 10. osztály végén ágazati alapvizsga zárja. A következő három évben növekvő képzési időt töltenek a vállalatoknál a tanulók, akiket az is ösztönöz majd, hogy a cégek választhatnak, kikkel kötnek közülük szerződést.

A technikumban csak egy idegen nyelvet fognak tanulni a gyerekek, praktikusan csak az angol jöhet szóba, sajnos a német is kiszorulóban van; a külföldi tanfolyamokat pedig egybefüggő, négyhetes, vállalati környezetben eltöltött szakmai gyakorlatként képzelik el.

A technikusképzés a mérnökképzés előszobája lesz, mert a technikusi komplex érettségi jó eredményű megszerzése olyan nagy pontszámot ad, ami szakirányú továbbtanulás esetén bejuttatja a tanulót a felsőoktatásba. Zárójelben: a felsőoktatás ma ennek örül, mert eddig a gimnáziumokból felvettek nulla szakmai alapismerettel érkeztek és ezt az egyetemen sem tudták minimum szinten sem pótolni. Ők a képernyőmérnökök. Szomorú. Zárójel bezárva.

Újdonság lesz egy általános kompetenciamérés bevezetése is, amit az általános iskolák hetedik évfolyamának végén vagy a nyolcadik osztály elején végeznének el, a tervek szerint online kitölthető teszt formájában. A mérés eredménye segítene eldönteni, kinek milyen képzéstípusban, melyik ágazatban érdemes továbbtanulnia.

Átalakítják az ösztöndíjrendszert is, 2020-tól már nemcsak a hiányszakmák tanulói, hanem minden diák anyagi támogatást kaphat, ezt azonban tanulmányi eredményhez kötik. Változás lesz, hogy az ösztöndíj teljes összegéhez csak az juthat hozzá, aki el is végzi a képzést.

A technikusképzési stratégia első számú fő pillére a szaktanárok megléte és díjazásuk. A legújabb ismeretekkel rendelkezők oktassanak a szakképzésben, ezért a vállalati mérnököket is bevonnák az oktatásba, illetve a gyakorlati oktatókat vállalati helyszíneken képeznék tovább. Szervezett, szakmailag ellenőrzött továbbképzést is létre kell hozni. A technikusképzési stratégia másik fő pillére a környezet, elsősorban a tanműhelyek fejlesztése, a képzéseket olyan környezetben kell végezni, amelyek a legkorszerűbb eszközökkel felszereltek.

Szó van arról, hogy a mai szétaprózódott képzés helyett az új struktúrában meghatározzák, melyek ágazatonként az alapszakmák. A tervek szerint ezt a mintegy 200 szakmát oktatják majd az iskolarendszerben, a specializáló, szakosító képzésekre pedig az iskolarendszeren kívül kerül sor.

A jelenleg hároméves szakközépiskolák szakmunkástanulói az iskola végén nem tesznek érettségi vizsgát. Ezeket az intézményeket a szintén hároméves szakképző iskolák váltják majd fel 2020 szeptemberétől, ugyancsak felmenő rendszerben. A szakképző iskolákban az első év ágazati alapismereti oktatás lesz, ezt követi két év duális képzés.