A környezetvédelem az emberek, az élővilág létezésének ma már alapvető (elő)feltétele. Sokan tisztában vannak ezzel. Az emberi tevékenység a szennyezés elsődleges forrása, így mérséklése is emberi tevékenység kell, hogy legyen. Többségében felismertük a szennyezőanyagokat, a szennyező forrásokat. Ismerjük a semlegesítés fizikai, kémiai folyamatait, technológiáit. Ahol csak lehet, alkalmazzuk is azokat. A környezetvédelem a világ közügye, pozitív emberi hozzáállás nélkül nem megy, rajtunk múlik eredményessége. Ez emberi felelősség. Ennek ellenére sokszor halljuk: „Mit számít az a kis szennyezés, amit én okozok, a világ szennyezéséhez képest.”, „Mások is csinálják és semmi bajuk nem lesz”. A környezet védelme nem csupán jószándék és egyéni iniciatíva kérdése, nem csak beszélni kell róla. Tenni is kell érte. És kell kényszerítés a törvény szigorával és kell büntetés megszegőinek.

A környezetvédelem ellen vétők sokszor még ejnye-bejnyét sem kapnak. Bezzeg a versenyhivatal büntetései, hogy csak egy hatóságot említsünk, horribilisek. Most nem az árokparton olajat cserélők, a kommunális csatornába mosóvizet beeresztők, a klímagázt a szabadba kiengedőkről lesz szó, hanem a kipufogógáz-tisztítórendszereket kiiktatókról. A mai tisztítórendszerek révén a kipufogógáz-szennyezés töredéke akár a 10 évvel ezelőttinek is. A környezetre, azaz ránk legveszélyesebb szennyezőket szinte teljesen semlegesítik. A gépjárműforgalom-növekedésből származó többletkibocsátást is mérsékelni tudják az új járművek, az Euro hatosok. Azt nem tudom, hány jármű tisztítórendszerét, DPF-ét, AdBlue-SCR reaktorát és a többit iktatják ki hazai kontárok és szoftvervarázslók.

Nem meghatározó a darabszám, de nem is elhanyagolható. És nem is ez a lényeges, hanem egyáltalán ennek a ténye. Mindig voltak „másképp gondolkozók”, ezzel számolni kell, de legalább legyenek fenyegetett állapotban. Ha egyszer megfognák őket… De Magyarországon nincsenek! Megbuknak-e ezek a gépjárművek a műszaki vizsgán?

1. Nem jutnak el odáig, mert az előzetes vizsgálat megállapítja, hogy nem vizsgaképesek. Mi történik ezután? A márkaszerviz, a független javító, vagy a vizsgálóállomás a tényt megállapítva, a járművet elküldi. Kiengedi a szennyező autót a forgalomba. Szabad ezt neki? És ha fékhibát talál, akkor is kiengedi? Mindezt a gépkocsivezető saját felelősségére – mint mondják. Nem kellene valamilyen szervnek jelentenie? Kedves Olvasó, csak kérdéseket tudok feltenni.

2. Nem, mert a vizsgabiztos nem veszi észre. Simán átverik. Nem, mert a vizsgabiztos nem tudja, minek kellene rajta lennie. Ezek gyakori esetek. Mi van akkor, ha mégiscsak elcsípik? Lehet ilyen. Használt autó, a tulaj autója emissziótechnikájában kellően ismerethiányos, és a vizsgán éri a meglepetés. Megbukik, annak mai konzekvenciáival. A következő vizsgán, valahol máshol, nem tudják, mivel bukott meg korábban. Ha alaposan utánanéznének, tudhatnák. Teszem itt, megpróbálja az autós átverni a vizsgabiztost, mert reméli, hogy az nem célirányosan fog hibát keresni.

Ez lehet. Úgy tudom, ezzel majd valahogy, de vége lesz a dolognak. Az szóba sem kerül, hogy a szennyező autó tulajdonosának emberiség elleni bűntettben, egészségkárosító fenyegetettség valamilyen minősített esetében is felelnie kell. Nincs feljelentés és persze a nem megtörtént feljelentésnek nincsenek is következményei. Hogy miért nincs ilyen eljárás, majd az államapparátus jogászai megmagyarázzák. Közben szép számmal érkeznek be hazánkba azok a szebbnél szebb, kissé koros, de varázslatos autócsodák a felső kategóriákból is, melyek mennek, mint a golyó, de az emissziótechnikájuk már elfáradt. A helyreállítás már nem érné meg, ezért ki kell „írni” a tisztítórendszert.

Mit lehet tenni? Kellene környezetvédelmi szigor, annak következményeivel. És csak nagyon csendesen mondom, jó lenne az ellenőrzőknek alaposan érteni hozzá. Még szerencse, hogy például nem vagyunk Szingapúrban, mert ott ezért súlyos börtönbüntetés jár.