…hogy ne érje meglepetés. Mi más is lenne egy szaklap egyik, ha nem a legfontosabb feladata, hogy segítse a (szakmai) világban az eligazodást. Nincs arról szó, hogy az írók jövőbe látók lennének, csak koncentráltan foglalkoznak egy kérdéssel, antennájuk veszi az előjeleket, ismerik az előzményeket, jól értesültek, közelebbről meg nem nevezett informátoraik vannak, és mindezek ismeretében kombinálnak.

Nem mindig, sőt ritkán ilyen kifi nomult, csavaros a helyzet az „időben szólunk” műfajban. Elég annyi, ha egy-egy műszaki problémáról, szerkezetműködésről vagy hibáról előbb szólunk, mint hogy azzal a szerelő találkozna, és így nem megy bele a kerek erdő közepébe… Hozzánk visszajutott történetek azt mutatják, hogy sokan bemerészkednek tudatlanul, mert bátrak. Először vágnak, utána tájékozódnak.

Szóval nagyon jó lenne, ha számos kérdésben jótanácsot tudnánk adni, időben segíteni a felkészülést, akárcsak óvatosságra inteni, hogy a végén ne érje olvasóinkat, a mester urakat meglepetés. Sok a „valakitől hallottam, én hiszek neki” információ, és ez terjed is. Sajnos ez sokszor a „nem osztogatják, hanem fosztogatják” torzuláson megy át. Bőven van belőle, főleg mostanában, ha az új műszakivizsga-technológiákkal kapcsolatos „értesülésekről” esik szó.

A bizonytalanságot az adja, hogy a vonatkozó EU-harmonizált rendelet, sőt rendeletek megjelenése késik, pedig a hatálybalépés dátuma nagyon közel van, ez év május 20-a. Jobb, akár csak gondolatban felkészülni, mint az utolsó pillanatban szembesülni a problémákkal, anyagilag is megterhelő követelményekkel. Időben szólunk, hogy a fékpadon a tengelyterhelés-növelés, N1 és annál feljebbi kategóriában, megoldandó.

Szólunk arról is, hogy valószínűleg a rögzítőfék vizsgálati módszere is megváltozik. Ehhez, túl a fékszoftveren, a fékpadhardveren is kell változtatni. Ha a közúti lassulásmérés előírt egy vizsgálóállomásnak, akkor ide is új műszer kell, mert elektronikus adatközlésre alkalmasnak kell lennie. És így tovább…Mumus az OBD-kiolvasó. Most az eredetiségvizsgálathoz való szükségességét lengették meg, jogszabályi konkretizálás nélkül.

Ehhez jön, hogy műszaki vizsgához, a környezetvédelmi méréshez előírtan kell(ene), ma még lehet enélkül. Ha csak a tiltott, előzetes hibakódtörlést nem számítjuk ide. Korábban született vizsgabiztosok emlékeznek rá, hogy dízel „zöldkártyához” is használni kellett, csak nem tudtuk miért, mert jogkövetkezménnyel nem járt.

A jövőben a vizsga más tételeihez is várhatóan szükséges lesz. Az eredeti OBD-n túl, mert az csak a kipufogógáz-szennyezés felügyeletéhez tartozik, más vizsgatételek, például a fék, az asszisztensek, a világítás ellenőrzése is OBD-érintett. Az EU-rendeletben előírják, de nem részletezik. A szerkezetismeret több vonatkozásban is alapvető fontosságú. A szerelés, célszerszámhasználat, elektronikus illesztések szerkezetgenerációnként változnak és a generációváltás meglehetősen gyors.

Időben kell szólnunk, hogy ne érje meglepetés. Évtizedek óta próbálunk kicsit előre tartani, de ismételni is kell. Fontos tudni, hogy mivel bánjunk csínján, vagy ne is nyúljunk hozzá, mit vigyünk el (kipróbált!) specialistához. Jó tudni technológiaváltásokról, új szervizműveletekről. Az AdBlue töltés már elérte a független szervizeket, nincs ez másképp a radarok és kamerák újrakalibrációjával sem.

Ma a karosszériamunka, szélvédőcsere nagyon összefonódik a szerelői munkával. Végül, de nem utolsósorban, az alternatívok, többnyire a hibridek okozhatnak meglepetést. Az akkutöltések is gondot okozhatnak (tudjuk egyáltalán, mit és hol kell keresnünk?). Már születnek szervizadatbázisok, van szakirodalom: fel kell rájuk készülni. Amit ígérünk, időben fogunk szólni, hogy ne érje önöket meglepetés.