
A linkkatalógusban rákereshetünk egy cég, gyártó, márka nevére, egy weboldal címére, de egy általános témára, keresőszóra is. Mindegyik linkhez tartozik ugyanis az elnevezésén kívül egy rövid leírás, továbbá kereső tárgyszavak. A nem magyar linkekhez természetesen angol és / vagy német nyelvű rövid ismertető tartozik, így keresőszóként angol vagy német szavakat is megadhatunk. A linkkatalógus, több mint 5500 linkkel az autóvilág információközpontja, az autóval kapcsolatos szinte valamennyi témakörben, nemzetközi szinten a weboldalak tára, gyűjtőhelye. Célja az, hogy témakörönként az átfogó tájékozódást segítse, körképet adjon a kínálatról, a piaci szereplőkről, konkrét keresési feladatnál pedig a leggyorsabban célra vezessen az autóipar világában.
A www.marotimotor.hu honlapon a Budapest XX., Nagykőrösi út 91. szám alatt kiállított, egyedülálló motorgyűjteményről kívánunk információkat biztosítani az internetes közönség számára. A "Gyűjtemény" menüpontban felújított, restaurált járműveket mutatunk be, továbbá igyekszünk minél több érdekességgel, képpel szolgálni mindazoknak, akik érdeklődnek a magyar technikatörténet eme ritkán kutatott területe után.
1935-ben Lósy-Schmidt Ede vezetésével megszületett a Magyar Műszaki Múzeum, amelyet 1939-ben Kassára telepítettek át. A második világháború után, 1954-ben hozták létre a jelenlegi Országos Műszaki Múzeum közvetlen jogelődjét: a Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoportot, amit 1973. január 1-jével "országos hatáskörű múzeummá" nyilvánítottak.
A gyűjtemény közel 15 ezer műtárgyból, 13 ezer dokumentumból, mintegy 20 ezer fényképfelvételből, mozgó filmtárból és könyvtárból áll.
Jelentősebb tárgyi emlékei: Bánki Donáth-Csonka János karburátora 1893-ból, Jedlik Ányos 1861-ben készített dinamója, egy XII. századi vaskohó, egy XVI. századi Cardán felfüggesztéses bányaműszer, egy Dolland féle távcső 1770-ből és jelentős tárgyak az egri "csillagdából". Az intézmény nem rendelkezik önálló bemutató teremmel, ezért csak kihelyezett kiállításai vannak:
"A magyar ipar Széchenyitől századunkig" című állandó kiállítás a Nagycenken, a Széchenyi István Emlékmúzeumban.
"A magyar alkotók és alkotásaik" időszaki kiállítás a Szabadalmi Hivatalban.
"A magyarországi földmérés története" időszaki kiállítás a Geodéziai Rt-nél.
A központi épület raktárai csak előzetes bejelentkezéssel látogathatók, szakirányú főiskolai és egyetemi csoportoknak.
A Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány 2004. júniusában felvette a Hírközlési Múzeumi Alapítvány nevet. A Postai és Távközlési Múzeumi Alapítványt 1990-ben a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat hozta létre, a magyar posta- és távközléstörténet emlékeit gondozó Bélyegmúzeum és Postamúzeum működésének biztosítására. Az alapítók 1990 óta példamutatóan teljesítik az alapító okiratban vállalt kötelezettségeiket.
A Falumúzeum mögötti épületben, amely szándékosan mutat néhány a régi falusi gabonaraktárakra emlékeztető jellegzetességet, korabeli belsőégésű motorok láthatók.
Ezek a - régies nevükön - mótorok valamilyen munkaeszközt (szivattyút, fűrészt, darálót, köszörűt, cséplőgépet, szecskavágót, áramfejlesztőt) hajtottak egykor.
Eleinte ezeket a meghajtógépeket nem járművekbe építették, hanem többnyire vaskerekű kocsikra szerelték.
Lokomobiloknak nevezték, kézi vagy állati erővel húzták, vontatták oda, ahol éppen szükség volt rájuk. Tömegük a mai szemmel nézve megmosolyogtatóan kis teljesítményük mellett tekintélyes volt - a legkorábbi típusok esetében nagyjából annyi igásállatra volt szükség a vontatásukhoz, ahány lóerős a gép teljesítménye.
A gépek koruk, és ritkaságuk folytán technika- illetőleg ipartörténeti szempontból pótolhatatlanok.
A belsőégésű motor történetének őskorát képviselő matuzsálemek 100 év körüliek, a legfiatalabbak is legalább 50 évesek (járművek esetében a veteránnak számító kor 30-40 év). A népnyelv - jellegzetes hangjukra utalva - csettegőknek, csühögőknek hívta őket.
A jelentősebb gyűjteménnyel bíró hazai gyűjtők száma tíz alatt van, még kisebb az értékes - sajnos, pusztulófélben lévő - ilyen jellegű közgyűjtemények száma. A hazai gyártmányokon kívül többek között amerikai, német, francia, cseh és angol motorokat láthatnak. A gépek közel fele egyedi - tehát Magyarországon kizárólag az itteniről van tudomásunk. A teljes gyűjteménynek egyidejűleg csak egy részét - nagyjából a 60%-át - mutatjuk be.
A gyártóüzem földrajzi helyétől függetlenül mindegyik motor Magyarországon került elő, a legváltozatosabb körülmények között. A nagyrészt működő motorokon kívül néhány régi munkagép, különleges alkatrészek (Tigris harckocsi petróleummotorjának gyújtómágnese, gyújtógyertyák, melegítőlámpák Hofherr-traktor indításához, korabeli olajozókannák, zsírzószelencék, stb.) is megtekinthetők a falitáblák szövegein, korabeli képein és ábráin túlmenően.
Mindegyik motornak saját története van - sokszor talán a történelme kifejezés a pontosabb -, ezekből néhányat majd a gépbemutató során hallhatnak. A kiállított motorok üzemképesek, működés közbeni bemutatásuk lehetséges. dr. Papp Zoltán Dunaszeg
Dream Cars Collection Autócsodák állandó kiállítása a 40-70-es évekből A Camponában